.jpg)
Az MNB azt javasolja, hogy az árfolyam rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki, az árverezési kvótát pedig emelnék
.jpg)
A kockázatok miatt a jegybank azt javasolja a kormánynak, hogy az árfolyam rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki. Az árfolyamrögzítés hitelátstrukturálással, átütemezéssel, átmeneti könnyítéssel egyenértékű lehetőséget nyit meg minden jól fizető és egyébként szociálisan nem rászoruló adós számára is - mutat rá az MNB. A türelmi időszak elteltével azonban ezek az ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg.
Az aktuális piaci szinttől nagymértékben eltérő rögzítési árfolyam átmenetileg csökkenti az adósok terheit, ezért ezen időszak alatt növekedhet a hitelből finanszírozott fogyasztás. Fennáll a veszélye annak, hogy az adósok egy része az árfolyamrögzítésből megmaradó jövedelmet megtakarítás helyett fogyasztásra fordítja, így nem tud kellőképpen felkészülni arra, hogy a türelmi időszak végén esetleg még a jelenleginél is magasabb törlesztő részletet kell fizetnie. A jelenleg jól teljesítő adósok egy része, ha nem kellően körültekintő és óvatos, a türelmi időszak lejártát követően nemteljesítővé válhat - figyelmeztet a jegybank.
Az árverezési-kilakoltatási moratórium végleges feloldása a jegybank szerint szükséges és elkerülhetetlen lépés, a moratórium ugyanis megnehezíti és megdrágítja a jelzáloghitelezést, és rontja az adósok fizetési hajlandóságát, esetleges hosszú távú fennmaradása pedig megkérdőjelezhetné a jelzáloghitelezés teljes rendszerét. Megérkezett a devizahitelesek mentőcsomagja>>
A moratórium önmagában nem oldja meg azon adósok gondjait, akik hiteleiket még azok átütemezésével sem képesek törleszteni, csak átmeneti időt ad a megoldás kidolgozásához. Ezen adósok számára a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, illetve a lakásváltás és az ehhez kapcsolódó kamattámogatás nyújthat segítséget, ám a lakásváltáshoz kapcsolódó kamattámogatás konstrukciójával és a Nemzeti Eszközkezelő szabályozásával kapcsolatos részletes információk hiányában ezek hatásairól az MNB szerint egyelőre nem lehet állást foglalni.
A moratórium felszabadítását követő árverezési kvóták bevezetését - a közlemény szerint ezt legelőször az MNB javasolta - nemcsak a szociális feszültségek mérséklése, hanem a már idáig felhalmozódott portfoliókockázatok kezelése miatt is fontosnak tartja a jegybank, mert a nemteljesítő adósok ingatlanjainak nagytömegű és egyidejű értékesítése kínálati sokkot, jelentős lakásáresést okozhatna.
A jegybank szerint olyan nagyságú kvótát célszerű meghatározni, ami a portfóliótisztításon keresztül képes támogatni a hitelezés beindítását, de egyúttal nem vezet túlzott mértékű lakáspiaci feszültséghez sem. A fenti célok tükrében a kormány és a bankszövetség által megállapított kvótákat a jegybank túl alacsonynak tartja, mivel ezek nem teszik lehetővé, hogy a portfoliótisztítás következtében a bankokban elégséges forrás szabaduljon fel új hitelek nyújtásához.
A túl alacsony kvóták bevezetése hasonló kockázatokat hordoz, mint a moratórium teljes fennmaradása: a jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nemteljesítő hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét, és ezáltal negatívan hat a gazdasági növekedésre is - mutat rá az MNB.
A jegybank ezen kockázatok elkerülése érdekében magasabb, 5-10 százalékos – az ingatlanpiaci fejlemények és a portfoliótisztítás fényében rendszeresen felülvizsgált – negyedéves árverezési kvóta meghatározását javasolja megfontolásra a kormánynak.
|
Londoni elemzők: vannak költségvetési kockázatai az otthonmentő tervnek A piac várhatóan kedvezően értékeli a magyar kormány által a devizahitelesek megsegítésére összeállított intézkedéscsomagot, a tervezetnek azonban vannak költségvetési kockázatai - vélekedtek kedden londoni felzárkózó piaci elemzők az előző nap bejelentett megállapodásról. (Nagy-Britanniában hétfőn munkaszüneti nap volt.) David Oxley, a Capital Economics - az egyik legnagyobb citybeli befektetési és pénzügyi tanácsadó csoport - feltörekvő piaci közgazdásza az MTI-nek adott keddi kommentárjában azt emelte ki, hogy a kormány potenciális veszteségeket vállal magára a csomagtervvel. Oxley szerint ugyanis háztartási adósságproblémák hárulhatnak vissza a kormányra, ami negatív fejlemény lenne az "egyébként is törékeny állapotban lévő" közfinanszírozás szempontjából. A piac azonban - legalábbis rövid távon - összességében valószínűleg kedvezően fogadja az akciótervet, ahogy a magyar kormány eddigi hiány- és adósságcsökkentési intézkedéseire is pozitív volt a piaci reakció - mondta a Capital Economics londoni elemzője. A cég már a kormány és a bankok közötti megállapodás részleteinek ismertetése előtt, a magyarországi devizahitelesek problémáiról minap összeállított külön elemzésében is annak a véleményének adott hangot, hogy nincs könnyű megoldás a devizaalapú adósságok teremtette problémára, egyebek mellett azért sem, mert a felmerülő különböző opciók pusztán a gazdaság egyik területéről egy másikra csoportosítanák át a devizahiteleken keletkező veszteségeket. E veszteségek jelentősek is lehetnek, és - tekintettel arra, hogy a piaci figyelem most egyébként is a szuverén kockázatokra összpontosul - az a lehetőség például, hogy a számlát végül a kormány állja, nem tenne túl jót a magyar gazdaság sebezhetőségével kapcsolatos piaci közérzetnek - állt a Capital Economics elemzésében. Nem lesz ingyenes a rögzítés A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci elemzői szerint a svájci frank forintárfolyamának rögzítése a piaci árfolyam alatt - a devizahiteles háztartások szempontjából - "nem lesz ingyenes". A 180 forinton rögzített árfolyam és a piaci árfolyam közötti különbségre ugyanis a bankok technikai értelemben véve új forinthiteleket nyújtanak, amelyeket később szintén vissza kell majd fizetni, így azoknak a háztartásoknak az adósságterhe, amelyek részt vesznek a programban, összességében növekedni fog. A BNP Paribas elemzői ezért arra számítanak, hogy a devizahiteleseknek csak kis hányada él a lehetőséggel, és az átmenetileg rögzített árfolyamú törlesztések a kint lévő teljes devizaalapú jelzáloghitel-állománynak valószínűleg legfeljebb a 15 százalékát érintik majd. A ház szerint egyes bajban lévő adósoknak a törlesztési költségek átmeneti csökkentése minden bizonnyal lehetővé fogja tenni az adósságszolgálat folytatását, ám a BNP Paribas szakértői azt jósolják, hogy sok háztartás ezzel együtt is hátralékba kerül törlesztéseivel, függetlenül attól, hogy havi törlesztési terhük esetleg 15-20 százalékkal alacsonyabb lesz. Egy másik nagy citybeli ház, a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlege e problémáról nemrégiben összeállított elemzésében kiemelte, hogy a belátható jövőben várhatóan "elhanyagolható" lesz a devizaalapú lakáshitelek nettó kiáramlása, a nettó törlesztési folyamat ugyanakkor nyomást gyakorolhat a forintra. Ez pusztán a fordítottja lesz annak, mint amikor a devizaalapú hitelek kiáramlása forinterősítő hatással járt. A magyar folyómérleg-pozíció azonban elég szilárdnak tűnik ahhoz, hogy a forint ennek a fordulatnak képes legyen ellenállni, másrészt a svájci frank-alapú hitelállomány lejárata tíz éven túli, vagyis a törlesztési folyamat fokozatos lesz. Mindemellett az euróalapú hitelezés esetleges idei újraindulása részben ellensúlyozhatja a törlesztés forintgyengítő hatását - állt a Morgan Stanley londoni elemzésében. A ház szakértői közölték: változatlanul látnak lehetőséget arra, hogy az euró forintárfolyama az idei év végére 260 alá kerüljön. |
MTI, Privátbankár
A héten tovább erősödött a forint. 
