
Az MNB szeptemberben jelentette be, hogy 2008. március 1-jén bevonja a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket, mert egyre kevésbé használják a fizetéseknél, nagyrészük tulajdonképpen elvész. A legkisebb pénzérmék előállítása értékük négyszeresébe-ötszörösébe kerül, a költségek először a húszforintosnál maradnak alatta a címletértéknek. Az 1 és 2 forintos érmék forgalmazásának megszüntetéséből nemzetgazdasági szinten évente többmilliárdos megtakarítás keletkezik.
Márciusig mindenkinek lehetősége van arra, hogy a nála lévő érméket vásárlásai során felhasználja, vagy jótékony célra elajándékozza. Azóta egyébként, hogy az érmék bevonását bejelentették, milliókkal több 1 és 2 forintos áramlik vissza a jegybankba, és növekszik a jótékony célú gyűjtés is.
A kereskedők címletenként 50 darabot kötelesek elfogadni egy-egy érméből fizetéskor, a posta és a kereskedelmi bankok címletenként 100 darab érmét díjmentesen váltanak be. Márciustól a kereskedelmi bankokban, a takarékszövetkezetekben, valamint a posta fiókjaiban legalább fél évig lehet beváltani az 1 és 2 forintosokat, az MNB-ben pedig egészen 2013. március 1-jéig.
Mivel márciustól már nem lehet az apró érmékkel fizetni, a kereskedőknek a készpénzes fizetéseknél a számla végösszegét kerekíteniük kell, így a végösszeg 0-ra vagy 5-re végződik majd. A kerekítési kötelezettség a bankkártyás fizetéseket és az elektronikus pénzmozgást (átutalásokat) nem érinti, hiszen az 1 forint, mint elszámolási egység a jövőben is megmarad.
Már megvan az apró-kampány nyertese
Ön mihez kezd az aprópénzével?
Milliárdokat hoz a konyhára a forintok kivonulása
Apró meglepetés: 1993 óta nem láttunk ilyet
Száz forintnak ötven a fele! Vagy mégsem?
MTI