Munkahelyi konfliktusok: inkább befogjuk a szánkat
A magyarok negyedének volt már komoly konfliktusa a munkahelyén, ám gyakran szó nélkül hagyjuk ezeket a szituációkat
Általában azokkal van a leginkább konfliktusunk, akikkel gyakran találkozunk. Ezért nem meglepő, hogy a magyarok közel harmadának volt már komoly konfliktusa a családban, negyedüknek pedig a munkahelyen, s hogy leginkább a munkahelyi konfliktusokat és legkevésbé a családi konfliktusokat hagyjuk szó nélkül – mutatta ki egy EU-s kutatás keretében az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK) által végzett kutatás.
Leginkább azokkal van konfliktusunk, akikkel gyakran találkozunk, így tehát nem váratlan az ELTE Társadalomtudományi Karának a TÁMOP keretében végzett INFOTÁRS című kutatásának eredménye, miszerint a felnőtt magyarok 29%-ának volt már komoly konfliktusa a családban és 25%-ának a munkahelyen. Ugyanakkor nem sokkal kevesebben, a válaszadók 22%-a került már ellentétbe az eladóval is vásárlás során, s még ritkábban alakul ki konfliktus, amikor nincs „találkozási kényszer”, mint például a szomszédokkal (17%), illetve az önkormányzattal (9%).
A fent említett ötféle konfliktus-lehetőség egyikével sem találkozott a megkérdezettek közel fele (45%), ugyanakkor az ötből legalább hárommal szembe kellett, hogy nézzen 13%-uk. A konfliktusmentesség a kevésbé intenzív életmóddal és a béketűréssel látszik összefüggeni, amennyiben az átlagosnál (45%) nagyobb a konfliktust soha nem érzékelők aránya az idősek (59%), a községben és az Észak-alföldi régióban élők (53-54%), továbbá a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők (50%) és a vallásosak (53%) körében - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A konfliktusok ott gyakoribbak (vagy ott érzik, szenvedik meg, vallják be nagyobb eséllyel ezeket), ahol „zajlik az élet”. Az átlagosnál (13%) nagyobb a sok konfliktust megélők aránya a budapestiek, megyeszékhelyen és a Közép-magyarországi régióban élők körében (rendre 17, 19 és 20%).
Továbbá, mint a következő két ábrán látható a konfliktusok esélye nő az iskolai végzettséggel, illetve abban az életkorban a legmagasabb, amikor a családalapítás történik, vagy/és a munkaerő-piaci helykeresés a legintenzívebb.
Sok konfliktus előfordulásának aránya az iskolai végzettség szerint
Az egyes konfliktusfelületek kialakulásának esélye természetesen eltérő lehet társadalmi csoportonként. Például a családdal való konfliktus esélye magasabb az átlagosnál (29%), az egyszobás és a négyszobás lakásban lakók (35 és 33%), illetve a nagyvárosi bérházakban élők körében (41%). A munkahelyi konfliktus esélye sokkal magasabb az átlagosnál (25%) főiskolai vagy egyetemi végzettségűek körében is (48%, illetve 38%).
Sok konfliktus előfordulásának aránya korcsoportonként
Egy másik felmérés szerint a dolgozók több mint egynegyedét otthon is foglalkoztatják a munkahelyi gondok. Főképpen a vezető beosztásban lévőkre és a vállalkozókra jellemző, hogy nem igazán tudják lezárni munkanapjukat cégüknél, benti tevékenységüket hazatérve is folytatják. Részletek>>
Az emberek leginkább a munkahelyi konfliktusokat (36%) és legkevésbé a családi konfliktusokat (16%) hagyják szó nélkül. A megkérdezettek nem látnak különösebb eltérést abban, hogy ők maguk, a közvetlen környezetükben élők, illetve általában a Magyarországon élő emberek milyen arányban követik konfliktus esetén a „ne szólj szám, nem fáj fejem” stratégiát. Abban azonban már lényeges különbséget észlelnek, hogy mennyire gyakori a saját és mások életében a konfliktusok kenyértörésig élezése, vagyis amikor nem hagyják magukat, és igazukat megpróbálják bármi áron érvényre juttatni.
Maguknál ezt a megkérdezettek ritkán (9%) vélik felfedezni, a közvetlen környezetükben élőknél viszont jóval gyakrabban (25%). A magyar társadalomról ezzel szemben úgy vélik, hogy majd’ minden második esetben (45%) kenyértörésre kerül sor.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyarok negyedének volt már komoly konfliktusa a munkahelyén, ám gyakran szó nélkül hagyjuk ezeket a szituációkat .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
