A KSH keddi közlése szerint a munkanélküliségi ráta 2010. december és 2011. február között 11,5 százalékra nőtt a megelőző időszaki 11,2 és az egy évvel korábbi 11,4 százalékról, miközben a munkanélküliek száma 2,2 százalékkal, 489 ezer főre emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője meglepőnek nevezte a munkanélküliségi ráta emelkedésének mértékét, kisebb romlásra számított. Úgy vélte, hogy a vártnál gyengébb adat mögött a közmunkaprogramok kifutása, és a tavaly év végi csoportos létszámleépítések hatása állhat.
A korábban ismertetett bérstatisztikákból kiderült, hogy januárban a költségvetési szférában foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, 700 ezer alá, amit döntően a közmunkaprogramok kifutása okozott. Az új közmunkaprogramok pedig még nem indultak el - tette hozzá.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat korábbi közléseire hivatkozva Török Zoltán azt mondta: ebben az időszakban ugyan nem volt jelentősebb csoportos létszámleépítés, de tavaly az utolsó negyedévben igen: 4.500 munkavállalót bocsátottak el. Az akkor munkájukat vesztettek pedig vélhetően most jelentek meg a munkanélküliségi statisztikákban - mondta.
Vissza az egész Szokatlan dolog történt csütörtök délután: a KSH a teljeskörűsítéshez használt népesség-előreszámító modell hibás futása miatt visszavonta a munkanélküliségi adatokról szóló tájékoztatót - részletek >> |
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint csak kicsit lett rosszabb az adat a vártnál, és a munkanélküliek számának emelkedése mögött alapvetően a szezonalitás áll. Az elemző arra számít, hogy éppen a szezonális munkalehetőségek szűkülése miatt - ahogy minden évben - márciusig még emelkedik a ráta, majd azt követően kezd csökkenni.
Ugyanakkor az elemző pozitív jelként értékelte a foglalkoztatottak számának emelkedését, és úgy vélte: az adat már tükrözi a kilábalást a válságból.
Suppan Gergely szerint márciusig 11,6 százalékra nőhet a munkanélküliségi ráta, majd év végéig 10,5 százalékig csökkenhet. Legkorábban 2012 nyarán lát lehetőséget az elemző arra, hogy ismét egyszámjegyű legyen a mutató. Sok függ azonban a már bejelentett, a foglalkoztatást bővítő és a munkaerőpiacon tartó intézkedések végrehajtásától, például a korkedvezményes nyugdíj-szabályozástól - fűzte hozzá.
MTI