Nagy Anna: Magyarország óriási átalakítás alatt van

"Nehéz olyan pillanatot találni, amikor éppen minden rendben van; ha visszagondolok az elmúlt egy évre, nem nagyon tudnék olyan pillanatot említeni. Nagyon sok kérdésben felmerült egyébként, hogy miért pont akkor tettük meg az adott lépést" - így reagált Nagy Anna a felvetésre, hogy bár azt mondják gazdasági elemzők is, hogy a MOL-részvények visszavásárlása lehet jó és megtérülő beruházás, kérdés, hogy jó időpontban lépték-e azt meg. Hiszen miközben ötszáz milliárdot költ az állam erre a célra, számos ügy van – például a rendvédelmi dolgozók vagy az egészségügy, avagy az oktatásügy problémái –, amire lehetne költeni ezt a pénzt, ez pedig feszültséget okozhat a társadalomban. A Reggel a Dunán stúdiójában a kormányszóvivő hozzátette: a részvényvásárlásra költött pénz olyan forrásból származik, ami nem terheli a költségvetést.

A tranzakció viszont számos dolgot megold - tette hozzá -,  ezeken keresztül pedig az orosz-magyar kapcsolatokra is pozitívan hat majd. Nem beszélve arról, hogy a MOL egy olyan nemzeti vagyon, ami "most már ismét ide tartozik”.

Nem sértenek személyiségi jogokat a kérdések?

További aktuális ügyekről szólva – kérdésre válaszolva – Nagy Anna visszautasította a szociális konzultáció kapcsán felmerült ellenzéki vádakat, miszerint sor kerülhet adatokkal való visszaélésre is a kormányzat részéről a konzultáció során. “Szó nincs visszaélésről, nincs a kormánynak oka arra, hogy visszaéljen. És azt hiszem, ezekben a kérdésekben nincs olyan, ami bárkinek a személyiségi jogait sértené. Hogy kinek mi a véleménye arról, hogy a devizahitelesek ügyében mi történjen, ennek kapcsán semmi olyan nem történhet, ami bárkinek befolyásolná a személyiségi jogait” - szögezte le a kormányszóvivő.

Arról, hogy mi várható ma Réthelyi Miklós és Alföldi Róbert találkozóján, Nagy Anna nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta: ezt csak a miniszter tudná megmondani, erről tehát ő maga szóvivőként semmit nem mondhat.

A devizahitelesek megsegítése kapcsán kijelentette: a bankok és az adósok között létezik szerződés. Tehát az, hogy az állam vagy a kormány kívülről megoldja a két fél szerződéses problémáit, sem nem elvárható, sem nem lenne igazságos azokkal szemben, akik rendesen fizetnek vagy nagy nehézségek árán mégis próbálnak fizetni. “Arról van szó, hogy a két félnek kell ezt elsősorban megoldani. A kormánynak pedig azért kell ebbe beszállnia, mert részben óriási összegről van szó, másrészt pedig elhagyta a százezret azon családok száma, akik több mint három hónapja nem tudják fizetni hiteleiket” - tette hozzá a szóvivő.

Az állami segítségnyújtás viszont nem jelentheti azt, hogy az állam felvállalja a szerződő felek kötelezettségeit. Meg kell nézni azt is, hogy miért áll elő ez a mostani helyzet - hangsúlyozta Nagy Anna.  Mint mondta: 2004-ben húszmilliárd forint volt a devizahitel-állomány, 2010-ben pedig már 2800 milliárd, tehát száznegyvenszeresére emelkedett az állománya hat év alatt. Mindez úgy történt, hogy soha senki nem állt ki a döntéshozók közül és nem figyelmeztetett a devizahitelek veszélyeire - hangzott az interjúban.

“Azt hiszem tehát, hogy mindenkinek ki kell vennie részét a megoldásból, mert csak akkor születhet olyan döntés hosszú távon is mindenki számára vállalható döntés” - mondta Nagy Anna a Reggel a Dunán stúdiójában.

MTI, Privátbankár