Az Európai Bizottság legfrissebb, „Tavaszi Előrejelzések” címet viselő elemzése két jelentős változást hozott a kelet-közép-európai Ötök (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia) számára. Ezen országok 2010-es GDP-előrejelzése változatlanul sokkal kedvezőbb képet mutat, mint akár az Európai Bizottság „Őszi Előrejelzések” kiadványában, akár az év elején az egyes országok által benyújtott Stabilitási Programokban szereplő jóslatok.
Az Európai Bizottság véleménye immár meglehetősen közel került az Erste prognózisához. Az elemzés szerint csak a költségvetési konszolidációt az euróövezet országainál előbb végrehajtani kénytelen Görögország növekedési kilátásai romlottak.
Az Erste Group elemzői is osztják az Európai Bizottság azon véleményét, mely szerint 2010-ben a kelet-közép-európai országok közül csak Lengyelország, Szlovákia és Csehország teljesíti túl az euróövezet növekedési ütemét, Románia pedig nagyon közel kerül ehhez. (Románia az idei esztendő egészében az Európai Bizottság várakozásai szerint 0,8 százalékos, az Erste Bank szerint pedig 0,9 százalékos növekedést produkál, szemben az euróövezet Erste Bank által várt 0,7 százalékával és az Európai Bizottság 0,9 százalékos előrejelzésével 2010-re vonatkozóan). Az Európai Bizottság prognózisával összhangban az Erste Bank azzal számol, hogy 2011-től a román és a magyar gazdaság szintén erőteljesebb bővülési ütemet tud majd felmutatni, mint a később elkezdett konszolidáció által gúzsba kötött eurózóna.
A GDP-előrejelzéseknél is izgalmasabb a jelentésnek az államháztartásra vonatkozó része, hiszen a hiányszámok Európa-szerte változatlanul magas értékeket mutatnak. A számítások szerint a kelet-közép-európai Ötök közül csak Lengyelország és Románia hiánya haladja meg az euróövezet 6,6 százalékos átlagát, ám még így is biztonságos mértékben a PIGS-államok (Portugália, Olaszország, Görögország és Spanyolország) költségvetési hiánya alatt marad. Az Európai Bizottság emellett azt is vélelmezi, hogy a PIGS-országokban sokkal komolyabb költségvetési konszolidációs erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy teljesüljenek az előrejelzések. (Ezen országoknak 0,8 és 5,9 százalékpont közötti mértékben kell lejjebb szorítaniuk a strukturális hiányukat, szemben a kelet-közép-európai Ötök esetében feltételezett 0,1 és egy százalékpont közötti mértékkel.) A kelet-közép-európai Ötök konszolidációs üteme kissé halványabban alakul, mint a legutóbbi Stabilitási Jelentésekben szereplő prognózis. Ebben a körben Románia tűnik ki – negatív értelemben –, ahol a strukturális hiány két százalékpontos visszavágásához nagyobb mértékű kiadáscsökkentésre lenne szükség. Más euróövezeti tagállamok úgy tervezik, hogy legkorábban 2011-ben vágnak bele a költségvetési kiigazításba, tehát 2010-ben még növekedni is fog strukturális hiányuk.
Mivel korábban láttak neki a költségvetési konszolidációnak, és eleve jóval alacsonyabb államadóssággal rendelkeznek, a kelet-közép-európai Ötök számára nagy az esély arra, hogy még a 2011 utáni években is pozitív kilátásokkal rendelkezzenek az erősebb gazdasági növekedés tekintetében. A magyar adósságállománynak a GDP-hez viszonyított aránya a prognózis szerint mélyen az euróövezeti átlag alá csökken (79 százalékra az utóbbi 85 százalékával szemben), ugyanakkor a román, a szlovák és a cseh államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya az eurózóna átlagának fele alatt marad. Az Európai Bizottság friss előrejelzése jelentős mértékű pozitív változást jelez a magyar államháztartás esetében, ugyanis az államháztartás strukturális hiánya a felülvizsgált becslések szerint mindössze 2,1 százalék (jobb, mint Németország GDP-arányos 3,6 százaléka a 2010-es évre), ugyanakkor Romániának és Lengyelországnak fel kell pörgetnie a költségvetési kiigazítás irányába tett erőfeszítéseket, hogy elérjék a fiskális konszolidációra vonatkozó célokat.
Figyelmeztetést kaptunk Brüsszeltől
Az ország sorsa a jövő évi költségvetésen múlik
Privátbankár