.jpg)
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP 5,7%-át tette ki - hála a háztartások nyugdíjmegtakarításainak Az államháztartás nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2011 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,7 százaléka (1574 milliárd forint) volt. A magánnyugdíjpénztári kilépések miatt a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer figyelembe vétele nélkül az államháztartás nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP -4,0 százaléka (-1103 milliárd forint) volt.
2011 második negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -4,8 százalékát tette ki (-336 milliárd forintot).
2011 első és második negyedévében különálló pontként ábrázolták azt a negyedéves adatot (fekete színnel, csak az első negyedévben) és azokat az utolsó négy negyedév adatára vonatkozó adatokat (szürke színnel), amelyek a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti tőketranszfer hatását figyelmen kívül hagyva mutatják az államháztartás nettó finanszírozási képességét.
Forrás: MNB
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011 második negyedévének végén a GDP 76,8 százaléka volt (21285 milliárd forint). Az államháztartás nettó tartozása (14975 milliárd forint) a GDP 54,0 százalékát tette ki 2011 második negyedévének végén. A magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez tartozó tőketranszfer elszámolása 2011 első negyedévében csökkentette az államháztartás nettó tartozását, mert ekkor növekedett meg az államháztartás egyéb követelése a magánnyugdíjpénztárakkal szemben. Az államháztartás bruttó adóssága a második negyedévben elsősorban a magánnyugdíjpénztári kilépések következtében az államháztartáshoz visszakerült államkötvények és kincstárjegyek bevonása miatt csökkent. A magánnyugdíjpénztárak a kilépő tagok követeléseihez tartozó pénzügyi eszközöket a második negyedévben adták át az államháztartásnak.
Az államháztartás "maastrichti" adóssága egyenlő az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított, az egyéb tartozásokat nem tartalmazó adósságával. A nettó tartozás a nettó pénzügyi vagyon (az összes pénzügyi eszköz és az összes kötelezettség különbsége piaci értéken) ellentétes előjelű adata.
Forrás: MNB
2011 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 153 milliárd forint volt. A magánnyugdíjpénztári kilépésekhez kapcsolódó eszközátadás gyakorolt jelentős hatást a központi kormányzat mérlegének szerkezetére. A nyugdíjpénztárakkal szembeni, az előző negyedévben keletkezett egyéb követelések az eszközátadás következtében megszűntek, és helyükbe léptek a nyugdíjpénztáraktól kapott számlapénz és a központi kormányzaton kívüli gazdasági szereplők által kibocsátott értékpapírok. Az eszközátadás következtében az államhoz visszakerült államkötvények és kincstárjegyek a központi költségvetés tartozásait csökkentették. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igényüket (110 milliárd forint) elsősorban betéteik csökkentésével fedezték. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye (73 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól felvett hitelek növekedését okozta.
.jpg)
2011 első és második negyedévében különálló pontként ábrázolták azt a negyedéves adatot (fekete színnel, csak az első negyedévben) és azokat az utolsó négy negyedév adatára vonatkozó adatokat (szürke színnel), amelyek a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti tőketranszfer hatását figyelmen kívül hagyva mutatják a háztartások nettó finanszírozási képességét.
Forrás: MNB
A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2011 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -5,5 százaléka (-1512 milliárd forint) volt. A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt az államháztartásnak fizetett tőketranszfer nélkül számolt nettó finanszírozási képesség az elmúlt egy évben a GDP 4,2 százaléka (1166 milliárd forint) volt.
2011 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (277 milliárd forint) a negyedéves GDP 4,0 százalékát tette ki.
2011 második negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a készpénz, a betétek, a hitelintézetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a befektetési jegyek és az egyéb követelések növekedése volt jelentős. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahiteleknek a forinthitelek növekedésénél nagyobb mértékű csökkenése volt jellemző, emellett jelentősen nőttek az egyéb kötelezettségek.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
