Nem lelkesednek az uniós államok a Béketanácsért – az egyik kivétel Magyarország

Bár maga a Béketanács új, amit tenni próbál, általánosságban véve nem az. A történelmi precedensek számos intő példát mutatnak arra, hogy egy konfliktus utáni környezetben a nemzetközi felügyelet gyakran küzd vagy kudarcot vall, ha nem vonja be kellőképpen a helyi lakosságot, vagy ha hatásköre rosszul van meghatározva – írja az Atlantic Council.

Donald Trump elnök vasárnap bejelentette, hogy az újonnan létrehozott Béketanács tagjai 5 milliárd dollárt ígértek az Izrael és a Hamász közti háború sújtotta Gázai övezet újjáépítésére (a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása nyomán indult izraeli hadműveletekben az övezet jelentős része gyakorlatilag megsemmisült, és több mint 70 ezren vesztették életüket), és több ezer embert küldenek a terület nemzetközi stabilizációs és rendőri erőinek szolgálatába. Az ígéreteket hivatalosan akkor jelentik be, amikor a tanács tagjai csütörtökön Washingtonban összegyűlnek első ülésükre.

„A Béketanács a történelem legjelentősebb nemzetközi szervezetének bizonyul majd, és megtiszteltetés számomra, hogy az elnöke lehetek” – mondta Trump a közösségi médiában  közzétett bejegyzésben, amelyben bejelentette az ígéreteket – írja az AP.

Korábbi példák

A Béketanács jogi alapját az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának 2025. november 17-én elfogadott, 2803. számú határozata képezi, de az amerikai elnök hívta életre. Számos korábbi, az ENSZ által vezetett átmeneti kormányzathoz hasonlít.

Az ENSZ hozta létre például a Kelet-timori Átmeneti Kormányzatát (UNTAET), amely 1999 végétől a 2002-es függetlenségig teljes mértékben ellenőrizte a területet. A missziónak az 1999-es függetlenségi szavazást követő erőszak okozta jelentős instabilitás közepette kellett újjáépítenie a kormányzati intézményeket és az alapvető szolgáltatásokat. Mindazonáltal a missziót bírálták a túlzottan felülről lefelé irányuló működés miatt. A döntéseket nagyrészt nemzetközi személyzet hozta meg, a timori vezetők vagy közösségek kevés érdemi hozzájárulást tettek, különösen a kezdetekben.

Hasonló minta alakult ki az ENSZ koszovói ideiglenes közigazgatási missziójával, amelyet 1999-ben hoztak létre a Biztonsági Tanács 1244. számú határozata alapján. Bár a misszió széleskörű mandátummal rendelkezett a terület kormányzására és az önkormányzat előmozdítására, erősen centralizált struktúrája, amelyben a nemzetközi tisztviselők megtartották a végső ellenőrzést, fokozta az etnikai megosztottságot, lelassította a helyi uralom felé vezető utat, és elhúzódó bizonytalanságban hagyta Koszovót végső politikai státuszával kapcsolatban.

Az EU kivár

Az EU tagországai nagyrészt kivárnak, mikor Donald Trump ezen a héten először hívja össze az új kormányközi szervezetet. A kezdeményezést először szeptemberben mutatták be Washington 20 pontos tűzszüneti terveként Gázára vonatkozóan, de azóta átdolgozták, mint egy szélesebb körű nemzetközi konfliktusrendezési platformot.

Az alakuló ülés várhatóan nagy hangsúlyt fektet majd Gáza háború utáni kormányzására és újjáépítésére.

Az európai fővárosokban a reakciók hűvösek voltak, az országok megfigyelői státuszt választottak, sok esetben pedig nyíltan szkepticizmussal fogadták az új intézményt. Csak Magyarország és Bulgária jelezte, hogy teljes mértékben csatlakozna hozzá. Olaszország, Románia és Ciprus megfigyelőként vesz részt. Néhányan, köztük Dánia, soha nem kaptak meghívást – írja az Euractiv.

Az Európai Bizottság hasonlóképpen elállt a tagságtól, ehelyett Dubravka Šuica földközi-tengeri biztost küldte az alakuló ülésre, aki viszonylag alacsonyabb rangú személyiség a szervezet hierarchiájában.

Ausztria: Nem valószínű, hogy csatlakozik. Christian Stocker osztrák pénzügyminiszter azt mondta, hogy országa nem tervezi a tagságot. „Már létezik egy ilyen esetekre létrehozott szervezet, az ENSZ... és én nem vagyok a párhuzamos struktúrák híve.”

Belgium: Nem csatlakozik, és nem is hívták meg. Maxime Prévot külügyminiszter kénytelen volt tagadni a Fehér Ház azon állításait, miszerint Belgium a múlt hónapban csatlakozott. Az RTBF nemzeti műsorszolgáltató arról számolt be, hogy az amerikaiak összekeverték Belgiumot Fehéroroszországgal. Belgium azt szeretné, ha az EU közös álláspontot alakítana ki ebben a kérdésben, mondta Prévot.

Bulgária: Csatlakozni kíván. Rossen Jeliazkov ügyvezető miniszterelnök Trump mellett ült, amikor a kezdeményezést hivatalosan elindították a múlt hónapban Svájcban, de a döntés még mindig parlamenti ratifikációra vár.

Ciprus: Megfigyelő státusza lehet. Athén és Nicosia is azt mondta, hogy egyaránt beszélnek Izraellel és a Palesztin Hatósággal.

Csehország: Nem valószínű, hogy csatlakozik. Andrej Babiš miniszterelnök azt mondta, hogy Prága más EU-országokkal akar együttműködni.

Dánia: Nem kapott meghívást. Kapcsolatai az Egyesült Államokkal ugyanis mélyponton vannak, miután Trump nagy nyomást gyakorolt ​​Koppenhágára és Nuukra, hogy adják fel Grönlandot az Egyesült Államok számára. Dánia az egyetlen skandináv ország, amely nem kapott meghívást.

Észtország: Nem kapott meghívást.

Finnország: Nem csatlakozik. Alexander Stubb elnök azt mondta, hogy a testület „jó kezdeményezés”, de hozzátette, hogy Finnország a jelenlegi formában nem fog csatlakozni. „Van egy közös európai politikánk, és ehhez tartjuk magunkat” – nyilatkozta a finn Yle médiának a múlt hónapban.

Franciaország: Nem csatlakozik. Franciaország az elsők között jelezte döntését, bírálva a szervezet esetleges átfedését az ENSZ-szel, a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal való összeegyeztethetetlenségét és a Gázán túli kiterjesztését.

Görögország: Megfigyelő státusz. Görögország kezdetben ellenezte a testület létrehozását, ragaszkodva ahhoz, hogy az Gázára korlátozódjon, attól tartva, hogy az ENSZ háttérbe szorul, és hogy a Törökországgal szembeni tengeri vitában képviselt álláspontját esetleg megkérdőjelezhetik. A görög kormány szerint a testületnek be kell tartania az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.

Hollandia: Meghívták, de nem világos, hogy csatlakozik-e. A leköszönő holland miniszterelnök, Dick Schoof a múlt hónapban megerősítette, hogy országa meghívást kapott a csatlakozásra, de azt mondta, hogy végleges döntés még nem született. A Rob Jetten vezette új kormány még nem tett bejelentést az ügyben.

Írország: Az ír helyettes kormányfő, Simon Harris szerint az ír kormány világossá tette, hogy „vörös lámpákat” lát a kezdeményezés struktúrájában – különösen az irányításában, valamint olyan vezetők, mint Vlagyimir Putyin esetleges részvételében. Nem támogatják, hogy a tagság egymilliárd dolláros hozzájárulást igényelhet. Ennek alapján Harris azt mondta, hogy „nem lát olyan forgatókönyvet, amelyben Írország a jelenlegi felépítésű Béketanácsban helyet foglalhatna el”– írja az Irish Central.

Horvátország: Nem csatlakozik. Andrej Plenković miniszterelnök és Zoran Milanović elnök – akik általában politikai riválisok – legalábbis látszólag egyetértettek a meghívás elutasításában.

Lengyelország: Nem csatlakozik. Bár Karol Nawrocki lengyel elnök, aki  pártjával, a konzervatív ellenzéki Jog és Igazságossággasl együtt Trump szövetségese, támogatásáról biztosította a kezdeményezést, a végső döntés a kormányé. Donald Tusk miniszterelnök kijelentette, hogy Lengyelország „a jelenlegi körülmények között” nem fog csatlakozni.

Lettország: Nem hívták meg.

Litvánia: Nem hívták meg, és nem is csatlakozna.

Luxemburg: Nem csatlakozik, és aggályokkal viszonyul hozzá. „A probléma jelenleg az, hogy van egy párhuzamos ENSZ-ünk, egy új magánszervezetünk, ha szabad így mondanom, amelyik dönt egy terület jövőjéről [...], és a palesztinok hiányoznak, a palesztinok nincsenek az asztalnál, amikor a területükről van szó” – mondta Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter, a Luxembourg Times szerint.

Magyarország: Csatlakozik. Donald Trump közeli szövetségese, Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy országa az egyik alapító tagként csatlakozik a kezdeményezéshez, „mert Magyarországnak békére van szüksége ahhoz, hogy tovább növekedhessen és fejlődhessen”. 

Málta: Nem döntött. Robert Abela miniszterelnök azt mondta, hogy országát hivatalosan nem hívták meg a csatlakozásra, de a kormány „informális” meghívást kapott. Abela a testület formátumát is bírálta.

Németország: Nem valószínű, hogy csatlakozik. A német kormány eddig óvatosan reagált a testület létrehozására. Bár széles körben támogatja a gázai béke elérésére irányuló erőfeszítéseket, Johann Wadephul külügyminiszter többször is rámutatott, hogy az ENSZ már létezik, mint a konfliktusok megoldására létrehozott nemzetközi szervezet.

Olaszország: Megfigyelő státusz. António Tajani külügyminiszter azt mondta: „megfelelő”, hogy Róma megfigyelőként részt vegyen a csütörtöki első ülésen, ahogyan Ciprus is hasonló döntést hozott, amely jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét tölti be. „Európaiak vagyunk, és… helyénvalónak tartottuk, hogy megfigyelőként küldjünk egy delegációt.”

Portugália: Csak akkor csatlakozik, ha a hangsúly továbbra is Gázán marad. A kormány még nem fogadta el a meghívást – mondta Paulo Rangel külügyminiszter a múlt hónapban –, de országa nyitott lenne a kezdeményezéshez való csatlakozásra, „ha az Gázára korlátozódik” – jelentette a Publico helyi média.

Románia: Megfigyelő státusz. Nicușor Dan elnök hétfőn bejelentette, hogy megfigyelőként vesz részt a washingtoni találkozón.

Spanyolország: Elutasította. Pedro Sánchez miniszterelnök a múlt hónapban azt mondta, hogy elutasítja az ajánlatot, bár országa „köszöni a meghívást”. Szerinte ez a módja annak, hogy Spanyolország összhangban maradjon a „multilaterális rend, az ENSZ-rendszer és a nemzetközi jog iránti elkötelezettségével”.

Svédország: Nem csatlakozik. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy egyeztetni fog más EU-országokkal, de országa nem csatlakozik a kezdeményezéshez „a jelenlegi alapító szöveg szerint” – írja az Aftonbladet.

Szlovákia: Elutasította. Robert Fico miniszterelnök kormánya nem fogadja el a csatlakozási meghívást. A kormány az egyik okként azt említette, hogy nem engedhetné meg magának az állandó tagság biztosításához szükséges egymilliárd dolláros díjat.

Szlovénia: Elutasította. Robert Golob miniszterelnök január végén elutasította a részvételt, mondván, hogy az „komolyan sérti a tágabb nemzetközi rendet”, és hogy a Gázán túlnyúló mandátuma túl széleskörű.

A Szentszék is nemet mondott

A Vatikán nem vesz részt Donald Trump amerikai elnök úgynevezett „Béketanács” kezdeményezésében – jelentette ki kedden Pietro Parolin bíboros, a Vatikán legfőbb diplomáciai tisztviselője, hozzátéve, hogy a válsághelyzetek kezelésére irányuló erőfeszítéseket az ENSZ-nek kell irányítania.