1p
"A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni" Magyarország csatlakozását az eurózónához - jelentette ki szombaton Orbán Viktor, hangsúlyozva azt is, hogy tévesek azok a sajtóhírek, miszerint a kormány az inflációs cél emeléséről döntött volna. A piaci elemzők szerint pozitív, hogy a kormányfő cáfolta az inflációs cél megemelését
"A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni" Magyarország csatlakozását az eurózónához - jelentette ki szombaton Orbán Viktor, hangsúlyozva azt is, hogy tévesek azok a sajtóhírek, miszerint a kormány az inflációs cél emeléséről döntött volna. Az MTI által megkérdezett piaci elemzők szerint pozitív, hogy a kormányfő cáfolta az inflációs cél megemelését.

A miniszterelnök budapesti sajtótájékoztatóján a pénteki brüsszeli Európai Tanács-ülésen történtekkel kapcsolatban leszögezte: Magyarország és a magyar uniós elnökség nem ellenzi az eurózóna tagállamainak közös tanácskozásait és közös döntéseit, sőt örül nekik. Orbán Viktor kijelentette, ez nem a szétesése vagy a szakadása az Európai Uniónak, hanem pusztán az eurózóna tagállamainak erőfeszítése az euró megmentése érdekében. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Magyarország azonban nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben - adta hírül az MTI.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy szerinte a következő 2-3 hónapban a monetáris politika átalakításával létre kell hozni a kormány és az új, kibővülő monetáris tanács között az együttműködés higgadt és hatékony formáját, a mostani ugyanis káros a gazdaságra.

Előnyös lehet, hogy nem változott a hiánycél

Álláspontja szerint "újra meg kell nyitni" a tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát Surányi György korábbi és Simor András jelenlegi jegybankelnök között, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szól. Mint mondta, a monetáris politika "a lassú mozgású sportok közé tartozik", vagyis nyugodtság kell hozzá, nem "rángatással" kezelni. Az inflációs céllal kapcsolatban az MTI által megkérdezett elemzők egyöntetűen azt mondták, pozitív, hogy a kormányfő cáfolta a megemelését.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta, kifejezetten pozitív, hogy a kormány nem akarja megemelni az inflációs célt. (Az inflációs cél jelenleg 3 százalék, amit a jegybank és kormány korábban közösen tűzött ki.) Orbán Viktornak a kormány és a közeljövőben felálló új monetáris tanács kapcsolatára vonatkozó kijelentésére kifejtette: jelenleg nincs meg a bizalom a Magyar Nemzeti Bank mostani monetáris tanácsa és a kormány között, a bizalom megléte pedig feltétele a kormány és a monetáris politikát formáló monetáris tanács együttműködésének. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új összetételű tanács és a kabinet között meglesz a bizalom.

A Simor-Surányi-vitával kapcsolatos felvetést a vezető elemző úgy értékelte, hogy itt nincs többről szó, mint arról, hogy a miniszterelnök szerint itthon is le kellene folytatni azt a vitát a jegybankok szerepéről, ami külföldön napjainkban is zajlik, nevezetesen azt a szakmai eszmecserét, hogy a jegybankoknak hogyan kívánatos tevékenykedniük a mostani válság idején.

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint is fontos kijelentés, hogy Orbán Viktor megerősítette: a kormány nem tervezi az inflációs cél megemelését, erről ugyanis több találgatás jelent meg az elmúlt időszakban a sajtóban. Ezt a lépést a piacon nem nézték volna jó szemmel, mert a hitelességet egyértelműen rontotta volna, ezért a híresztelések cáfolata mindenképpen pozitív üzenet a piacok számra, erre akár erősödhet is a forint - mondta az elemző.

Nem vagyunk még elég érettek az euróra

Suppan Gergely nem tartja problematikusnak azt sem, hogy a kormányfő nem ígér 2020 előtt eurót, hiszen a legtöbb kelet-európai országban jelenleg fel sem merül a 2019 előtti csatlakozás az eurózónához.

A londoni elemzők szerint is 2019-2020-ban lehet magyar és térségi eurócsatlakozás

Magyarország és a többi térségi euróövezeti tagjelölt legkorábban 2019-2020-ban, sőt esetleg csak az azt követő évtizedben csatlakozhat az euróövezethez, és ha az uniós hatóságok az egyes tagállamokat sújtó adósságválság nyomán szigorítják az államadósság-rátával kapcsolatos maastrichti csatlakozási feltételek alkalmazását, azt elsősorban Magyarország szenvedheti meg - jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője emlékeztetett: nem először hangzott el az, hogy az euróbevezetésre az évtized vége előtt nem lesz lehetőség. Úgy vélte, amit mondott a miniszterelnök, az reális felmérése a jelenlegi helyzetnek. Egyrészt Magyarország nyilvánvalóan nem érett az euró bevezetésére, és a következő egy-két évben nem is válik azzá. Másrészt az eurózónában olyan irányba mennek a dolgok - és erről beszélt a kormányfő is -, ami egy jóval egységesebb euróövezet irányába terelné a tagállamokat, és ez a költségvetési és adópolitika egységesítését is jelenti. Ebben a tekintetben valóban úgy tűnik, hogy Magyarország érdekei nem esnek egybe azzal, ami megfelel az eurózóna fő gazdaságai, Németország és Franciaország igényeinek - fejtette ki.

Csaba László akadémikus, egyetemi tanár Orbán Viktor kijelentésére úgy reagált: minél előbb be kell vezetni az eurót Magyarországon, lehetőleg 2020 előtt. A miniszterelnök által felvetett 2020. évi euróbevezetés túlságosnak távolinak tűnik. A közgazdász professzor kijelentette: fontos és előremutató kijelentés a miniszterelnök részéről, hogy hitet tett a 3 százalékos inflációs cél megtartása és az idei államháztartási deficit 3 százalék alá szorítása mellett. Ez, valamint a februári kiigazítási csomag és az államadóság tervezett csökkentése elősegítheti a Magyarország iránti piaci bizalmatlanság eloszlatását.

A monetáris politika eszközrendszeréről, a kamatokról és a forint árfolyamáról nem szerencsés a nyilvánosság előtt vitázni, így a Simor-Surányi-vita újranyitását is inkább szaklapokban, szakmai fórumokon, egyetemi tantermekben kellene lefolytatni - véli Csaba László, majd jelezte: annál is inkább, mivel a Surányi György által felvetett gondolatok a "nem konvencionális gazdaságpolitika" jegyében születtek, és a volt jegybankelnök véleményével szemben a szakma többsége, "úgy kilencven százaléka" fenntartásokat hangoztat - közölte a távirati iroda.

MTI

Címkék: Cikkek

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Cikkek Megújult a Privátbankár!!
Privátbankár.hu | 2011. november 15. 15:35
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
Cikkek További árfolyamok >>
Privátbankár.hu | 2011. november 9. 10:05
 
Cikkek Skandináviában sincs minden rendben
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 18:02
Folytatódik a dán lejtmenet jövőre is, a skandináv ország gazdasága tovább lassul, egyre nehézkesebb a hitelezés, és tovább csökkennek a lakásárak
Cikkek Papandreu lemondott a népszavazásról
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 16:21
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Cikkek Papandreu nem mond le - még
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 14:05
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
Cikkek A bankokat kérdezi a kormány, mi legyen a devizahitelesekkel
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:50
Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a bankok a kormánnyal, az NGM várja a javaslatokat a szektor szereplőitől. Az már biztos, hogy feltőkésítik az MFB-t
Cikkek Sehol egy biztonságos magyar bank?
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:36
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Cikkek A mauríciuszi devizát a költségvetési tervek gyengítik
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 12:47
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke. Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.   Privátbankár
Cikkek A kormány átvállalja Várpalota devizahitelét - a jó lobbi miatt
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:48
Várpalota polgármesterének lobbitevékenységét a kormány azzal ismeri el, hogy kifizeti a kistérség devizatartozását
Cikkek Kollektív szerződések: már most nyomást gyakorolnak a munkaadók
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:21
A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG