Nehéz belátni, hogy a versenytársunk egyben a partnerünk is

Új, kkv-kat segítő kezdeményezés indult útjára, melynek keretében Bod Péter Ákos, egykori jegybank elnök tartott előadást a kisvállalkozások hazai helyzetéről egy budapesti sajtótájékoztatón.

KKV Ház néven indult útjára az a kezdeményezés, melynek deklarált célja, hogy egy internetes felületen összegyűjtse a hazai kis- és középvállalkozási (kkv) szektor szereplőit és elősegítse a kisebb vállalkozások kooperációját. A kezdeményező Gulyás József bevezetőjében elmondta, ugyan "divat mostanság a kkv-kat segíteni és helyzetükről beszélni", de céljuk egyértelműen a profitszerzés, amire a kis cégek összefogásával nagyobb az esély. "Illúzió, hogy Magyarországon a szektor szereplői összefognának" - húzta alá.

A szót Bod Péter Ákos közgazdász vette át, aki az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztereként maga is sokat tett  a hazai kkv szektor támogatásáért (mint bevezetőjében Gulyás humorosan megjegyezte, a kkv-szektor "spirituális mentora" a közgazdász professzor).

Az egykori miniszter, aki a bársonyszéket 1991-ben a jegybanki elnökségre cserélte, elmondta: a hazai vállalkozások egyik legnagyobb problémája a kooperációra való fogékonyság szinte teljes hiánya. "Megváltozott a gazdaság szerveződésének logikája, azt ma már a hálózatosodás jellemzi".
A 80-as évek végén megindult kisvállalkozás-alapítási hullám szereplői még ügyesen ki tudtak használni bizonyos piaci réseket, melyeket a nagy és hatalmas - állami - vállalatok nem. Ma már ez sincs így, hiszen a multinacionális cégek sokkal dinamikusabbak és nagyon gyorsan reagálnak a piaci változásokra - fejtette ki Bod Péter Ákos. Mint mondta, Magyarországon a "méret is probléma". A kkv szektor és a "nagyok" különbségének a piacra mért torzító hatására amúgy már a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb konvergencia jelentése is felhívta a figyelmet.

Az új kormányzat eddigi döntései biztatóak - mondta az aktuális helyzetről Bod Péter Ákos. "De ne felejtsük el, hogy a kormányok hatásköre a gazdaságban kicsi, bár ők azt gondolják, hogy nem. A gazdaság dinamikája alulról épül, ezt támogathatják a kormányzati eszközök, de nem helyettesíthetik." Nem tehetünk most mást, mint hogy bizakodunk az Orbán-kabinet döntéseit illetően. Az is, aki ehhez a kormányhoz közel áll, és az is, aki távol - húzta alá a professzor, aki 2006-ban a Fidesz miniszterelnök-jelöltjeként is felmerült, mint konszenzusos jelölt a két forduló között. A kkv-knak kedvez az akcióterv

A hazai cégek folyamatosan a nagyság problémájával találják magukat szemben, vagy nem tudnak nagyobb megrendeléseket elvállalni (más cégekkel összefogva ez is könnyebb lenne), vagy egyszerűen kiszorítják őket a különböző tendereken illetve pályázatokon a jóval erősebb konglomerátumok. Azok a cégek sem tudnak nagyobbra nőni, amelyekben van növekedési potenciál, és az összefogás hiánya itt is tetten érhető - magyarázta a közgazdász, aki szerint ez a fajta attitűd a volt szocialist országokra jellemző leginkább. "Nálunk még fiatal a kapitalizmus, a nehezen megszerzett tulajdonok miatt a vállalkozók egy-egy erősebb partnerség kialakításánál a szuverenitásukat féltik" - tette hozzá. A másik nagy probléma korábban a külföldi tőkéhez fűzött túlzott illúzió volt, mely szintén megakadályozta sok cég további fejlődését.

Bod Péter Ákos ugyanakkor nem aggódik az európai gazdasági modell miatt, melynek megújulásra van szüksége, de "az még nem futott ki".

Bár az előző kormányzatok is számtalan módon próbáltak kedvezni a szektor szereplőinek, az elmúlt időszakban főleg a megaprojektek támogatása volt a középpontban, ami az uniós források jó részét is elvitte. Ilyen tendereken nemcsak pénzügyi, de adminisztrációs akadálya is volt annak, hogy a hazai kisebb cégek megrendeléshez jussanak.

A válság megmutatta, hogy azok a térségek teljesítettek jól, ahol helyi szinten a kisebb, "hazai" cégek erősebb lábakon állnak - hiszen ők nem voltak kitéve a globális kereslet változásának, így  a kereslet csökkenésének. Bod Péter Ákos példaként Lengyelországot említette, mely a válság évében az unióban egyedüliként tudott elérni GDP-növekedést.

Új lendületet adhat a kkv-knak a Széchenyi Kártya

A hálózatos szerveződésben az információ is jobban terjed - "az információ hatalom,szokták mondani, de az információ üzlet is" - mondta a közgazdász professzor. "Az információ az üzlet előfeltétele, ha nem érintkeznek egymással a cégek, azzal időt veszítenek, mert maguknak kell mindenek utánajárni" - tette hozzá.

Egyúttal hangot adott annak a véleményének is, hogy az eltűnő országhatárok miatt, a "magyar horizontnak át kell ívelnie azokat" a cégek szerveződésének szintjén. "Nehéz ezt belátni, de a versenytársaink egyben a partnereink is. Ha én jól csinálom a dolgomat, akkor nem kell a versenytársaim miatt aggódnom" - mondta Bod Péter Ákos, aki szerint ez a megállapítás hatványozottan igaz a környező országok cégeivel való kapcsolatra is.

A válság kapcsán zárszóként kiemelte azt is, hogy a hálózatosan szerveződő céges érdekközösségek, gazdasági rendszerek jobban reagálnak a hirtelen piaci változásokra is, csökkenthetik annak kockázatát, hogy egy-egy nagyobb átalakulás miatt (mint amilyen a 2008-as év is volt) végleg elvesszenek. Hozzátette: a mostani krízisben nem csak a leggyengébb cégek hullottak el, ha nem, például, a legkevésbé szerencsések is. "Hiába erős egy kisebb vállalkozás, ha a üzleti partnerei egyszer csak közlik, hogy nem tudnak fizetni". 

Privátbankár - Zsiborás Gergő