Nem engedhetik bedőlni a Malévot

Akár 600 milliárdos terhet is róhat az államra a visszavásárolt nemzeti légitársaság bedőlése. Sajtóinformációk szerint a Malév súlyos pénzügyi gondokkal küzd és már kapott is egy 5,7 milliárdos "gyorssegélyt" - írja a Figyelő holnap megjelenő cikkében.

Fontos tárgyalópartnerekkel kellett asztalhoz ülnie nemrég a Malév vezetésének – értesült a Figyelő. A nemzeti légitársaság központi irodáiba a flotta gépeit lízingbe adó amerikai International Lease Finance Corporation (ILFC) képviselői „csöngettek be” a hetilap információi szerint. Bár a cég régóta üzleti partnere a Malévnak, cseppet sem megszokott dolog, hogy az amerikaiak tiszteletüket tegyék, hiszen ha minden rendben van, és a Malév rendesen fizeti a lízingdíjait, akkor a feleknek nincs sok dolguk egymással. Csakhogy ezúttal az ILFC-nek nagyon is jönnie kellett a Malévhoz, mert a magyar társaság az utóbbi időben külső segítség nélkül nem tudott a megfelelő ütemben pénzt utalni a partnerének. A történetet a Figyelőnek négy, egymástól független, a cég ügyeihez közel álló forrás is hasonlóan mesélte, egyikük pedig tudni vélte, hogy a lejárt határidejű tartozás összege mintegy 3 milliárd forint volt.

Egy légitársaság számára életbevágó, hogy flottájának lízingdíjai rendezve legyenek. Egyértelműen lesújtó hírnek számít, ha az évente körülbelül 100 milliárd forint bevételt generáló Malévnál éppen nyáron – amikor viszonylag sokan repülnek, és veszik a jegyeket – áll elő olyan helyzet, hogy nem áll rendelkezésre 3 milliárd forint, amelyből a cég az egyik fő költségtételét ki tudná fizetni. Azt, hogy mennyire pengeélen táncol a társaság, jól jellemzi, hogy a Figyelő forrásai szerint az ILFC gyakorlatilag ultimátumot adott, mondván: néhány gépet nem enged felszállni, ha a Malév nem rendezi azonnal a számláját.

A társaság azonban végül ki tudta fizetni a kérdéses összeget. Azaz a gépek megmaradtak, és azóta is repülnek. De hogyan lehetett képes erre hirtelen a súlyos pénzügyi zavarban lévő vállalat? A Figyelő információi szerint úgy, hogy az államtól, vagyis a 95 százalékos tulajdonosától villámgyorsan 5,7 milliárd forint érkezett be a számlájára.

Amikor a cég februárban újra többségi állami tulajdonba került, a Bajnai-kormány egy 8,1 milliárd forintos – az első félévre szóló – tulajdonosi hitelkeretet biztosított a számára. Ebből korábban a Malév 3,5 milliárdot hívott le, ezúttal pedig 5,7 milliárdot kapott, így jön ki az összesen 9,2 milliárdos juttatás. A történetnek azonban ezzel aligha van vége. Kérdés ugyanis, hogy ha augusztus közepén nincs megfelelő készpénzáramlás a cégben, akkor mi lesz télen, és a hitelkeret kifulladásával honnan érkezik majd újabb forrás - emlékeztet a Figyelő cikke.

A Malév – a hangoztatott egyéb érvek mellett – leginkább azért nem dönthető be, mert a Budapest Airport (BA) Zrt. 75 százalék mínusz egy szavazatának privatizációs szerződése ebben az esetben nagy terhet róna az államra. Az MSZP–SZDSZ kormányzat alatt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a 2005-ös reptéri privatizáció kapcsán több, egymásra épülő szerződést is kötött. Ezek ismerői szerint az államnak akkor kellene fizetnie, ha a BA „külső körülmények miatt” a felszámolás sorsára jutna. A 464,5 milliárd forintos vételár és az eddigi ferihegyi fejlesztések összege mellett többéves ügyleti kamatot is figyelembe kellene venni a kompenzációnál, tehát a végső összeg legalább 500 milliárd forint, de könnyen elérheti a 600 milliárdot is - írja a hetilap.

Egyes vélemények szerint a Malév forgalmának kiesése nem feltétlenül idézné elő a repülőtér fizetésképtelenségét, ugyanakkor a BA árbevételének közel 45 százaléka a Malév forgalmához köthető, a két tényező közötti kapcsolat szorossága tehát elgondolkodtató. A legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése egyelőre kevéssé valószínű – írja a Figyelő. Másrészt az ilyen „viszontgaranciával” kötött szerződéseket az uniós szabályok szerint meg lehetne támadni, tehát ezért sem biztos, hogy az államnak fizetnie kellene. Viszont ha így van, felmerül a kérdés, hogy a magyar állam miért kötött jogszerűtlen szerződést, illetve miért nem bontja azt fel immár öt esztendeje - teszi fel a kérdést információra alapozva a hetilap.

A Figyelő úgy tudja, a csűrés-csavarásnak ezúttal nincs sok esélye: a BA-ban főtulajdonos Hochtief-csoport képviselői állítólag már korábban tisztázták, és a félreértések elkerülése végett a kormány felé egyértelműen és nyomatékosan jelezték, hogy a megállapodás burkolt részleteit hogyan kell „magyarra fordítani”. Álláspontjukat jogilag is védhetőnek gondolják: ha a Malév bedől, szerintük jár nekik a pénz - írj a Figyelő.

Privátbankár