Külföldi piacokon megjelenést tervező magyar cégek a terjeszkedés költségeit és adózási vonzatait is figyelembe véve készítik elő döntéseiket. Sikerüket elsősorban a tevékenység piacképessége, átláthatósága és a külföldi infrastruktúra költséghatékonysága határozza meg. A külpiaci megjelenés pontos formáját azonban a kapcsolatok várható intenzitásának függvényében érdemes meghatározni – hívják fel rá a figyelmet. Alkalmi gazdasági kapcsolatok esetén még nem indokolt a magyar társaság folyamatos külpiaci jelenléte, ebben a fázisban jellemzően áfamentes, eseti közösségi termékértékesítések történnek. A közlemény szerint rendszeressé váló, szoros gazdasági kapcsolatok esetén - amikor már a magyar társaságnak az ügyfelek folyamatos ellátása érdekében árukészletet kell fenntartania külföldön - a nemzetközi adóképviselet az optimális megoldás. A külföldi cégalapítás a legtöbb esetben csak később, a külpiaci részesedés további növelése (pl. a gyártás külföldi beindítása) érdekében válik szükségessé és indokolttá.
A külföldi jelenlét első és harmadik fázisa már jól ismert, a közlemény szerint a nemzetközi adóképviseletben rejlő lehetőségeket azonban kevés magyar társaság használta ki eddig a külföldi piacszerzések során, pedig számos nemzetközi közép-, és nagyvállalat sikere bizonyítja e megoldás életképességét. „Akár 40 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek az adóképviseleti formában működő magyar társaság külföldi jelenlétének költségei, mint a külföldi cégalapítás költségei. A magasabb fix költséggel járó külföldi cégalapítás csak az első hídfőállások kiépítését követően válik hatékonnyá és indokolttá.”- mutatott rá Ágoston Péter, az RSM DTM Hungary Zrt. tanácsadója.
Az adóképviselet a magyar társaságok számára a külföldi irodák, alkalmazottak, és céges eszközök fenntartási költségeitől mentes körülmények között biztosítja a külföldi versenytársaknál olcsóbb és emiatt hatékonyabb működés feltételeit. A magyar társaság külföldi adóképviseletének költségei, az alvállalkozók és az adóképviselő díjai - amelyek 2010-től áfamentesek - a külföldi cégalapítás költségeihez képest számottevően kedvezőbbek lehetnek- emelte ki az előnyöket Ágoston Péter.
Amennyiben a magyar cég külföldi tevékenysége megoldható külföldön dolgozó alkalmazottak nélkül (csak alvállalkozók közreműködésével), illetve az adott tevékenység végzését a jogszabályok nem kötik cégalapításhoz, a magyar társaság külföldi adókötelezettségeit a megbízott adóképviselő teljesíti. A külföldi értékesítéssel kapcsolatos feladatokat az itthoni munkavállalók végzik, a szállítmányozás, a vámkezelés pedig a külföldi alvállalkozók feladata. A magyar cég a külföldi forgalma után is Magyarországon fizeti meg a társasági adót, külföldön csak az áfát kell megfizetnie.
Az adóképviselet hosszú ideig életképes alternatívája a cégalapításnak: onnantól kezdve, hogy a magyar társaságnak külföldi készletekre van szüksége, egészen addig, ameddig a cégalapítás nem feltétlenül indokolt. Ez a megoldás költséghatékony, rugalmas és átlátható kereteket képes biztosítani külföldön – hangúlyozza az RSM DTM közleménye.
Másfél éve források nélkül a mezőgazdaság
A maradványérték a lízingdíjak kulcsa
Kishitel indul kisvállalkozóknak
Májusban indul csak a cégbezárási lavina?
Ingyenes tanácsadást indítottak kkv-knak
Privátbankár