Nem gondolom, hiszen nem új dologról van szó; ez a bizonyos baktériumtörzs, amiről most a hírek szólnak, 1977 óta ismert – mondta Balázs Péter arra a kérdésre, hogy kell-e tartani európai vagy netán világméretű járványtól a német E.coli járvány következményeként. A statisztikák szerint évente ezer ilyen fertőzés fordul elő Németország-szerte, szó sincs tehát “derült égből villámcsapásról”.
Ami mégis rendkívülivé teszi a helyzetet, az a halálos áldozatok számának szaporodása; az ilyen betegeknek belső vérzéseik vannak és művese kezelésre szorulnak. Az ilyen súlyos esetek gyakorisága idén már mostanra elérte a tavalyi összes eset számát – tette hozzá az igazgató-helyettes.
A “támadó”, amelynek egyik veszélyes alfaja okoz most problémát, alapjában nem ismeretlen az emberi szervezet számára, hiszen az E.coli baktériumfajta alapesetben is nagy tömegben van jelen az emberi emésztőrendszerben – hangzott a beszélgetésben.
Magyarországra elérhet-e ez a fertőzés, tekintve, hogy Németország földrajzilag sincs messze tőlünk? – tette fel a kérdést a Közbeszéd.
Valóban nincs messze Németország. Azokban az államokban pedig – Dániában, Svédországban, Nagy-Britanniában –, ahol izoláltak fertőzéses eseteket, a vizsgálatok kimutatták, hogy a betegeknek volt közelmúltbeli kapcsolata Észak-Németországgal – reagált Balázs Péter.
Védekezni tehát itthon is érdemes,sőt, kell is. A módja pedig hasonló lehet, mint amit Németországban ajánlanak a lakosságnak – tette hozzá a szakember. Ez nem áll másból mint a gyakori alapos higiénés kézmosásból, másrészt pedig bizonyos nyers gyümölcsök és főleg a salátafélék fogyasztásának kerüléséből.
Privátbankár