Miközben 2008-ban az alapok vagyona (euróban mérve) átlagosan 43-45 százalékkal esett vissza a közép-kelet-európai régióban (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna), addig Magyarországon csupán 25 százalékos (forintban még kevesebb) volt a visszaesés.
A tavalyi év már mindenütt a fellendülésről szólt: a stagnáló Csehország mellett a bolgár, ukrán és szlovák piacok enyhe növekedést mutattak, míg a szlovén, horvát, lengyel, román és magyar piacokon jelentősebb volt a vagyongyarapodás. A 2008-as, és 2009-es éveket együtt vizsgálva Magyarországon volt a legkisebb a kezelt vagyon csökkenése.
A javuló folyamatokat hozó tavalyi év ellenére a kilenc közép-kelet-európai ország piacán kezelt összesített vagyon azonban még mindig harmadával alacsonyabb, mint 2007 végén volt. A piacok állapotát jól mutatja emellett az új befektetési megoldások számának alakulása, azaz a termékfejlesztés intenzitása, ami a meginduló vagyonnövekedés mellett is némiképp visszafogott.
A hazai piac alakulásában, de a regionális összehasonlításban is fontos szerephez jutott az alacsony kockázatú pénzpiaci alapok jelentős súlya és népszerűsége, ami a legkritikusabb helyzetekben is képes volt megtartani a megtakarításokat. Szlovákiához, vagy Romániához hasonlóan a 2009-ben növekedésnek indult piac legfőbb hajtóerejét képezték a pénzpiaci alapok. A piac stabilitását nagyban elősegítő tényezőnek bizonyult emellett a piac nagyfokú tagoltsága: a pénzpiaci alapokban lévő, ezermilliárd forintot is meghaladó vagyonkoncentráción túl a piac fennmaradó kétharmada megfelelően oszlott szét már a válság beköszönte előtt a többi befektetési alap típus között (tőkevédett, kötvény és részvény alapok), jelentősen csökkentve ezzel a pénzkiáramlást. A 2009-ben hozott új, kedvező adózási szabálymódosítások (TBSZ bevezetése, veszteségek- és nyereségek szembeállíthatósága) szintén éreztetik már pozitív hatásukat.
„A tavalyi év kezelt vagyonának alakulásában jelentős, pozitív szerephez jutottak az intézményi befektetők, jellemezően nyugdíjpénztárak, az ő aktivitásuk a magánügyfelek bizalmatlansága mellett is kitartott, jelentős nettó pénzbeáramlást eredményezve” - magyarázza Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke. „Az idei első negyedévben pedig már érezhető volt a lakossági befektetők aktivitásának növekedése is, egy időben a pénz- és tőkepiaci hangulat javulásával, a befektetési alapok ezzel összefüggő jó teljesítményével, és a piaci kamatok, így a bankbetétek kamatinak jelentős csökkenésével”- tette hozzá Szalai Sándor.
Az erős forint csak a devizahiteleseknek jó
Elijesztheti a befektetőket Orbán?
"Osztják magukat" a tőzsdei cégek
Blankfein: politikai támadás érte a Goldman Sachs-ot
Privátbankár