Nem sok nyugdíj lesz a reálhozamunkból

A magánnyugdíjpénztári reálhozamok és tagdíjkiegészítések jóváírásával a lakosság jelentős részéhez idén augusztus végéig egyszeri bevétel érkezik. Ennek kapcsán a Budapest Bank-csoport felmérést végzett az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő, átlagosnál nagyobb visszatérítést kézhez kapó volt nyugdíjpénztár-tagok körében azt vizsgálva, milyen célra kívánják felhasználni a háztartások az egyszeri összeget. A kutatás során kiemelt hangsúlyt kaptak a reálhozamot részben vagy egészben megtakarítani szándékozók céljai.

A kutatásban résztvevők 5%-a nyilatkozott úgy, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja, 87%-uk „kézhez kapja” (azaz bankszámlára vagy lakcímére kérte) a reálhozamot, 8%-uk pedig nem nyilatkozott erről az összegről. A felmérés szerint az átlag feletti reálhozamot visszakapók körében a kifizetések átlagos összege közel 230 ezer forint.

A teljes bázisra vetítve viszonylag kevesen vannak azok, akik ezzel az összeggel nyugdíjcélú megtakarításaikat kívánják gyarapítani: a megkérdezettek 3%-a Nyugdíjelőtakarékossági Számlájára, 14%-a pedig önkéntes nyugdíjpénztárába utalja (vagy utaltatta korábban) a reálhozamot.

Azok körében, akik részben vagy teljes egészében elköltik az összeget, a legfontosabb cél a hiteltörlesztés, ezt követi a tartós fogyasztási cikk beszerzése, a gyermekeik támogatása és a lakásfelújítás. A teljes mintára vetítve 18% azok aránya, akik a magánnyugdíjpénztártól kapott pénzt hiteltörlesztésre szánják.

A többség tartalékol

A kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban résztvevők nagyobb része (58%)  részben vagy egészben félreteszi a reálhozamot. Ők átlagosan 250 ezer forint visszatérítéssel számolnak, amelyből közel 195 ezer forintot kívánnak félretenni.

(Bázis: teljes minta, n=502)

A megtakarítók körében a cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése (56%) és mindössze a megkérdezettek 28%-a jelölte meg a tartalékolás céljaként a nyugdíjas évek anyagi biztonságát.

(Bázis: akik részben vagy egészben megtakarítják a kapott összeget: n=289)

Még mindig csak rövid távra tervezünk

Az egyszeri bevételt többségében rövid távra tervezik félretenni: a megtakarítani szándékozók csupán negyede (25%) számol hosszú távú megtakarítással, 37%-uk egy éven belüli időszakra tervezi befektetni az összeget.

(Bázis: akik részben vagy egészben megtakarítják a kapott összeget: n=289)

A reálhozamot félretenni szándékozók a megtakarítási lehetőségek közül első két helyen a folyószámlát (35%) és a lekötött betétet (43%) jelölték meg, mint szóba jövő megtakarítási formát. A megkérdezettek csupán 5%-a nyilatkozott korábban arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára kéri a visszatérítés összegét, ennek ellenére minden negyedik megkérdezett (25%), aki megtakarít az egyszeri reálhozamból, az önkéntes pénztári lehetőséget is számba vette.

A megkérdezettek 57%-ának körében az első szempontok között szerepel a megtakarítások kapcsán, hogy az adóelőnnyel járjon, mégis az ilyen típusú, hosszabb távú befektetési formák – a Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) és a Nyugdíjelőtakarékossági Számla (NYESZ) – mindössze a válaszadók 4-6%-a számára merült fel alternatívaként.

(Bázis: akik részben vagy egészben megtakarítják a kapott összeget: n=289)

„A kutatás eredményei azt jelzik számunkra, hogy még az átlagosnál magasabb megtakarítási hajlandósággal és képességgel rendelkezők sem feltétlenül ismerik az igényeikre legelőnyösebb választ adó befektetési lehetőségeket. Bőven van még mit fejlődni tehát ezen a téren.

Pedig a Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő szerint lényeges lenne felismerni az öngondoskodás fontosságát, különös tekintettel a rendszeres megtakarításokra, hiszen ki-ki ezzel biztosíthatja, hogy a nyugdíjba vonulás után vagy váratlan élethelyzetekben se kelljen feladni megszokott életszínvonalát.

Privátbankár