Nyugdíj-ügy az Ab előtt: 100 ezren túlnyerik magukat?

Legkorábban hétfőn derülhet ki, hogyan dönt a pénztártörvénnyel kapcsolatos beadványokról az Alkotmánybíróság. A testület most tér vissza nyári szabadságáról, miközben az állam a pénztáraktól átvett 3000 milliárdos vagyon közel felét már elégette az állampapírok bevonásával. A többit pedig elköltötte.

Diszkriminatív, hogy a maradók nem kapnak nyugdíjat?

Az Origo után a Portfolio is tudni véli egy határozattervezet alapján, hogy a testület összeegyeztethetetlennek tartja az alaptörvénnyel, hogy a mintegy százezer magánpénztári tag ne kapjon állami nyugdíjat. A Privátbankárnak nyilatkozó források szerint is elképzelhetetlen, hogy a taláros testület ne kaszálná el a pénztártörvénynek azt a passzusát, mely szerint a magánkasszáknál maradók bár fizetnek nyugdíj-hozzájárulást, abból járadékot nyugdíjas éveikre nem kapnak majd az államtól. Időközben Sereg András, az Ab sajtófőnöke
megerősítette: a testület jövő hét hétfőn valóban foglalkozni fog a kasszákkal.

A régióban egykor mintaértékűnek tekintett, hárompilléres magyar nyugdíjrendszer lényege ugyanis pont az volt, hogy az állam a nyugdíjak 75%-át vállalta, a maradék egynegyedet a kasszáktól kapták volna a tagok. Ráadásul míg az állami nyugdíj a járulékfizetés ellenére is beváltatlan csekk, csupán ígéret a nyugdíjas évekig, addig a kasszáknál valóban személyre szólóan egyéni számlán halmozódtak a befizetések. Ez a közel 3000 milliárd forintos összeg áramlott vissza az állami nyugdíjrendszerbe azzal, hogy a pénztártörvény "szabad" választás elé állította a tagokat: vagy maradnak kasszájuknál, vagy visszalépnek az állami rendszerbe. Csakhogy a törvény szerint azok, akik maradnak a magánkaszájuknál, noha továbbra is kötelesek fizetni a "hozzájárulásra" átkeresztelt nyugdíjjárulékot, abból később nem kapnak semmit.


100 ezren túlnyerhetik magukat

Forrásaink szerint az Ab könnyen diszkriminatívnak minősítheti ezt a passzust, mivel az átnevezéssel a befizetés "járulék jellege" nem szűnt meg, vagyis járadék-kifizetést kell maga után vonnia. Így viszont előállhat az a helyzet, hogy az egykori magánnyugdíjpénztári tagok nagyon is jól járnak: saját pénztári befizetéseik mellett ugyanis állami nyugdíjra is jogosultak lesznek. Így tehát nagyjából 100 ezer főnek nem igen kell izgulnia a nyugdíjrendszer tovább tervezett átalakításai miatt: a nyugdíjkassza egyensúlyban tartásához vélhetően egyre konzervatívabb indexálási szabály társul majd, ami csökkenteni fogja az állami nyugdíjak mértékét is. Ennek tudatában nem fog rosszul jönni a nyugdíjba vonulás után a magánkasszáktól kapott pénz. Másik 2,5 millió embernek viszont egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az öngondoskodásra, ha nem akar idős korára elszegényedni. 


Ha az Ab úgy dönt, hogy a 100 ezer maradó pénztártagnak is nyugdíjat kell kapnia, az további problémákat vethet fel - és nemcsak a nyugdíjkassza egyensúlya miatt. Ha ugyanis a januári átlépésnél nyitott lett volna a lehetősége annak, hogy a pénztáruknál maradók - az eredeti rendszer alapjaihoz hűen - állami nyugdíjban is részesüljenek, az teljesen más döntési helyzetet jelentett volna. Nyilvánvaló, hogy a biztosabbnak gondolt állami nyugdíj ígérete sokakat győzött meg arról, hogy jobb visszatérni az állami rendszerbe a magánkasszák helyett.

Irreverzibilis folyamatok indultak el

Nehezen elképzelhető ugyanakkor, hogy a pénztárválasztás szabadságáról szóló törvényt a Donáti utcában teljes egészében megszüntetik, a nyugdíjrendszerben az elmúlt félévben lezajlott változtatásokat ugyanis szinte lehetetlen ma már visszacsinálni. Az átirányított 3000 milliárdos vagyon csaknem fele feküdt állampapírban, melyet már be is vontak, így az államadósság a GDP 80%-ról mindjárt 77%-ra csökkent. A fennmaradó összeg nagy részét is elköltötte már a kormány idén: jut belőle a MÁV és a BKV konszolidálására és a PPP-projektek kiváltására is. De a kormány költ nyugdíjakra is: még idén 560 milliárd megy majd el a pénztári vagyonból az idei kifizetésekre.

Privátbankár - Zsiborás Gergő