Nyugdíj: aki úgy gondolja, hogy van megtakarítása, annak sincs

Önmagában, hosszútávon nem lesz elégséges a jelenlegi nyugdíjrendszer, mindenképpen szükséges az öngondoskodásnak valamilyen formája a megfelelő színvonalú időskorhoz - derült ki a Generali legfrissebb felméréséből.

Az Eurostat előrelejzése alapján Magyarországon a mostani 24 százalékról 20 év múlva 30, 2040-re pedig már 40 százalékra emelkedik a 65 éven felüliek aránya. A lakosság száma a becslések szerint 2050-re 9 millióra csökken majd.

Paál Zoltán előadásában megjegyezte: a 15-64 éves korosztály uniós átlaga 65 százalék, Magyarországon 55 százalék. "Magyarországon 3 millió nyugdíjas van és annyi foglalkoztatott, hogy nagyjából 1,3 járulékfizető tart el 1 nyugdíjast. A NAV adatai szerint a foglalkoztatottak 34 százaléka viszont csak minimálbér után fizet járulékot és 10 éven belül, ha a Ratkó-korszak gyerekei is nyugdíjba mennek, a helyzet még rosszabb lesz" - fogalmazott.

Paál Zoltán szerint a felosztó-kiróvó rendszert nem lehet hosszútávon fenntartani, fel fog billenni. Az államnak több lehetősége van, de egyik sem elégséges önmagában. "Lehet megoldás a nyugdíjkorhatár felemelése, a nyugdíjjárulékok emelése, vagy lehet kevesebb nyugdíjat fizetni - mindegyiknek megvannak a korlátai gazdasági, vagy politikai értelemben. Lehetne motiválni is az embereket, hogy több gyerek szülessen, de ami a probléma nagyságát illeti, azt mondhatom, hogy nagyon gyorsan kellene nagyon sok 12 éves gyereket szülni" - vázolta a helyzetet a társaság ügyvezető igazgatója.

A Generali kutatásáról elmondta: a mergkérdezettek 62 százaléka biztos abban, hogy a várható nyugdíja nem lesz elegendő és csak 5 százalékuk gondolja azt, hogy kellő módon meg fog tudni élni nyugdíjasként. A válaszolók több, mint 70 százaléka mondta, hogy anyagi helyzete romlott az elmúlt évben.

A kutatásban résztvevők több mint fele gondolkozott már el azon, hogy miből fog élni idős korában. Ezen réteg 30 százaléka az otthon tartott, vagy bankszámlán történő megtakarítást részesíti előnyben, annak ellenére, hogy ez a fajta megtakarítás kevés, vagy semmilyen kamatot nem nyújt majd. A nyugdíjcélú megtakarítási formák közül kiemelkedett az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjcélú életbiztosítás, de minden negyedik megkérdezett az egyszerű bankbetétet is felsorolta.

A megtakarítással rendelkezők 60 százaléka havonta 5-10 ezer forintot tud megspórolni, 24 százalékuk 10-20 ezer forint közötti összeget. Ez azt jelenti, hogy 20 év munkával, az átlag 2,4-3 millió forint megtakarítást ér el. Ezzel szemben Paál Zoltán szerint ahhoz, hogy valakinek 50 ezer forint nyugdíja legyen, 10 milliós megtakarítással kell rendelkeznie mikor nyugdíjba megy. A kutatás számai szerint jelentős életszínvonalesés nélküli nyugdíjas évekhez a nyugdíjba vonulás előtti jövedelem 70 százaléka szükséges.

"Aki úgy gondolja, hogy van megtakarítása, sajnos annak sincs. Nem elég eljutni az előtakarékosságig, nem árt tudni, hogy mekkorának kell lennie, hogy megfelelő legyen, mert az állami nyugdíjrendszer semmit nem fog tudni megoldani" - tette hozzá Paál Zoltán.

Kovács Erzsébet egyetemi tanár is kiemelte, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fent, a kormány intézkedései kapcsán pedig elmondta: semmi olyan változtatás nem látszik, ami igazi reform lenne. Arról sem szólnak a hírek - tette hozzá, hogy az öregségi nyugdíj ma 1,7 millió embert érint, de a nyugdíjasok 3 millióan vannak, tehát előbbi csak a probléma egyik részét jelenti.

"A bizalom helyreállítása lenne a legfontosabb, mert az emberek akkor raknak félre, ha bíznak a rendszerben. A jelenlegi nállapotot jól tükrözi, hogy a magánynyugdíjpénztárakkal történt események után a reálhozamot mindenki kézhez akarja kapni és nem további megtakarításokban gondolkodik" - fogalmazott.

Privátbankár - Acsai N. Ferenc