Holtzer Péter szerint az alapvető hozzáállás mindig az: aki már nyugdíjban van, azt ne piszkáljuk; számos kérdés azonban - például a 13. havi nyugdíj kérdése, a rokkantnyugdíjak kérdése - a már nyugdíjban lévőket is erőteljesen érinti. A szakértő szerint nagy dilemma az egyes programok társadalmi életképessége: hiába rendezik ugyanis látszólag a nyugdíjkérdést, ha időközben elfogynak a fiatalok, akikre a rendszert alkalmaznák.
A helyzet értékelését nehezíti a "megszolgált nyugdíj" kérdése. Gyakran elhangzik a nyugdíjakkal kapcsolatban a kijelentés: megérdemeljük, hiszen megdolgoztunk érte. Holtzer Péter azonban felhívta a figyelmet: ma Magyarországon nem működik olyan rendszer, ami képes lenne megállapítani, hogy kinek mennyi nyugdíj jár, figyelembe véve többek között az életkort, a ledolgozott éveket, a befizetett járulékokat, vagy akár a nemet.
Előadásában elmondta: ahogy a populáción belül egyre csökken az aktívak aránya, úgy fog csökkenni az előállított nemzeti összjövedelem is. Ily módon a gazdag nemzetek elszegényedhetnek: az összjövedelem csökkenése párosulva az inaktívak növekvő arányával az egy főre eső GDP zuhanását eredményezheti.
A svéd modellt jellemezve Holtzer Péter elmondta: nem termel hiányt, és amennyi pénze van az államnak, annyi nyugdíjat ad az inaktív polgároknak. A rendszer tiszta, azonban sok esetben alacsonyabb nyugdíjat jelent - a szakértő szerint a jelenlegi magyarországi törekvések éppen ebbe az irányba, a svéd modell irányába mutatnak. |
A nyugdíjrendszer átalakításánál a mozgásteret jelentősen meghatározza, hogy születnek-e gyerekek, meddig élnek az idősek, és lesz-e több foglalkoztatott Magyarországon - sorolta Holtzer Péter. A nyugdíjrendszert önmagában alakítani nem lehetséges, más társadalmi rendszerek változtatásával együtt érhető csak el eredmény: nyilvánvalóan nonszensz, hogy például százezreket vissza lehet hozni a munkaerőpiacra a rokkantnyugdíjasok közül; egy ilyen intézkedés esetén számolni kell például a segélyért jelentkezők számának megugrásával - véli a szakember. Az állam részéről nem lenne tisztességes, ha lemondana egyes leszakadó társadalmi csoportokról - hangsúlyozta.
Magyarországon ma gyakorlatilag mindenki kap nyugdíjat; a teljes lefedettség nagy érték, a világ számos országában nincs ez így. A baj az, hogy kifelé tartunk ebből: akik 20 éve elvesztették megélhetésüket, és mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, nem gyűjtenek elég jogosultságot: a mai rendszerbe ők nem kapnak majd nyugdíjat - figyelmeztetett Holtzer Péter.
Az öngondoskodás szükségességével kapcsolatban Holtzer Péter elmondta: a jól megfizetett, bejelentett, adót és járulékokat rendesen fizetők magas állami nyugdíjra számíthatnak. A jól megfizetett, ám a szürkezónában "adót megtakarítók" (be nem jelentettek) ugyan alacsonyabb állami nyugdíjat kapnak, de a saját megtakarításaikból finanszírozhatják nyugdíjas éveiket. A középosztály számára kiemelt jelentősége van, hogy megtakarításokat halmozzanak fel, a leszakadó tömegek számára azonban aktív és inaktív korukban egyaránt minimális esély kínálkozik az öngondoskodásra.
A Generali kutatása szerint Magyarországon egyre többen látják úgy, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem biztosít megfelelő életszínvonalú időskort. A kutatás részleteivel foglalkozó cikkünk: Aki úgy gondolja, hogy van megtakarítása, annak sincs >> |
Eljött az a pont, amikor az emberek rájöttek, hogy baj van - ha másra nem, erre jó volt az elmúlt fél év; sokan a fejükhöz kaptak: nem lesz egy vasuk sem a nyugdíjaséveikre - véli Holtzer. A biztosítók termékfejlesztése felélénkült, nagy szükség lenne a pénzügyi szféra és az állam értelmes együttműködésre. Az együttműködés egyik tere lehet a pénzügyi kultúra fejlesztése: a szakértő szerint ez kiemelt fontosságú, el kell juttatni az alapvető pénzügyi ismereteket a lakossághoz.
Privátbankár - Gáspár András