A nyugdíjrendszerek átalakításának fő problémája, hogy minden változtatás hatása 30-40 év múlva látszik meg. A szakértő szerint a svéd modell felé tartunk, muszáj lesz megtakarítani
Holtzer Péter, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke a Generali Nyugdíjkonferencián tartott Nyugdíjkilátások maholnap című előadásában elmondta: a nyugdíjrendszerek átalakításának fő problémája, hogy minden változtatás hatása 30-40 év múlva látszik meg, csak rendkívül lassú átmenetekkel lehet bármilyen módosítást végrehajtani. A nyugdíjcélú megtakarítások államosítása nagyon rossz üzenet volt, de legalább mindenki ráébredt arra, hogy nagy a baj.
Holtzer Péter szerint az alapvető hozzáállás mindig az: aki már nyugdíjban van, azt ne piszkáljuk; számos kérdés azonban - például a 13. havi nyugdíj kérdése, a rokkantnyugdíjak kérdése - a már nyugdíjban lévőket is erőteljesen érinti. A szakértő szerint nagy dilemma az egyes programok társadalmi életképessége: hiába rendezik ugyanis látszólag a nyugdíjkérdést, ha időközben elfogynak a fiatalok, akikre a rendszert alkalmaznák.
A helyzet értékelését nehezíti a "megszolgált nyugdíj" kérdése. Gyakran elhangzik a nyugdíjakkal kapcsolatban a kijelentés: megérdemeljük, hiszen megdolgoztunk érte. Holtzer Péter azonban felhívta a figyelmet: ma Magyarországon nem működik olyan rendszer, ami képes lenne megállapítani, hogy kinek mennyi nyugdíj jár, figyelembe véve többek között az életkort, a ledolgozott éveket, a befizetett járulékokat, vagy akár a nemet.
Előadásában elmondta: ahogy a populáción belül egyre csökken az aktívak aránya, úgy fog csökkenni az előállított nemzeti összjövedelem is. Ily módon a gazdag nemzetek elszegényedhetnek: az összjövedelem csökkenése párosulva az inaktívak növekvő arányával az egy főre eső GDP zuhanását eredményezheti.
A svéd modellt jellemezve Holtzer Péter elmondta: nem termel hiányt, és amennyi pénze van az államnak, annyi nyugdíjat ad az inaktív polgároknak. A rendszer tiszta, azonban sok esetben alacsonyabb nyugdíjat jelent - a szakértő szerint a jelenlegi magyarországi törekvések éppen ebbe az irányba, a svéd modell irányába mutatnak.
Holtzer Péter szerint nagy kérdés, hogy milyen plusz források vonhatóak be a nyugellátásba. Vitatott például, hogy lehet-e fogyasztási adóból nyugdíjakat folyósítani? A szakértő szerint a többletforrások bevonása előtt fel kell mérni a rendszer tartalékait: amíg elképesztő pénzek tűnnek el például a korrupció, a rossz közbeszerzések miatt, addig nehéz pontosan meghatározni a rendelkezésre álló és a szükséges plusz erőforrásokat; a hatékonyság javítása kulcskérdés a nyugdíjhelyzet rendezésében is.
A nyugdíjrendszer átalakításánál a mozgásteret jelentősen meghatározza, hogy születnek-e gyerekek, meddig élnek az idősek, és lesz-e több foglalkoztatott Magyarországon - sorolta Holtzer Péter. A nyugdíjrendszert önmagában alakítani nem lehetséges, más társadalmi rendszerek változtatásával együtt érhető csak el eredmény: nyilvánvalóan nonszensz, hogy például százezreket vissza lehet hozni a munkaerőpiacra a rokkantnyugdíjasok közül; egy ilyen intézkedés esetén számolni kell például a segélyért jelentkezők számának megugrásával - véli a szakember. Az állam részéről nem lenne tisztességes, ha lemondana egyes leszakadó társadalmi csoportokról - hangsúlyozta.
Magyarországon ma gyakorlatilag mindenki kap nyugdíjat; a teljes lefedettség nagy érték, a világ számos országában nincs ez így. A baj az, hogy kifelé tartunk ebből: akik 20 éve elvesztették megélhetésüket, és mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, nem gyűjtenek elég jogosultságot: a mai rendszerbe ők nem kapnak majd nyugdíjat - figyelmeztetett Holtzer Péter.
Az öngondoskodás szükségességével kapcsolatban Holtzer Péter elmondta: a jól megfizetett, bejelentett, adót és járulékokat rendesen fizetők magas állami nyugdíjra számíthatnak. A jól megfizetett, ám a szürkezónában "adót megtakarítók" (be nem jelentettek) ugyan alacsonyabb állami nyugdíjat kapnak, de a saját megtakarításaikból finanszírozhatják nyugdíjas éveiket. A középosztály számára kiemelt jelentősége van, hogy megtakarításokat halmozzanak fel, a leszakadó tömegek számára azonban aktív és inaktív korukban egyaránt minimális esély kínálkozik az öngondoskodásra.
A Generali kutatása szerint Magyarországon egyre többen látják úgy, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem biztosít megfelelő életszínvonalú időskort. A kutatás részleteivel foglalkozó cikkünk: Aki úgy gondolja, hogy van megtakarítása, annak sincs >>
A nyugdíjcélú megtakarítások beindításához az ösztönzők, kedvezmények rendszerének átgondolására van szükség; Holtzer Péter szerint át kellene értékelni, hogy mi számít hosszú távú befektetésnek - ma már a 3-5 éves megtakarítások is a kedvezményezett kategóriába esnek. Nagyon fontos kérdés, hogy az öngondoskodók itthon vagy külföldön takarítanak majd meg? Holtzer Péter szerint ugyanis a bizalom nagyon fontos, de a nyugdíjmegtakarítások államosítása nagyon rossz üzenet volt.
Eljött az a pont, amikor az emberek rájöttek, hogy baj van - ha másra nem, erre jó volt az elmúlt fél év; sokan a fejükhöz kaptak: nem lesz egy vasuk sem a nyugdíjaséveikre - véli Holtzer. A biztosítók termékfejlesztése felélénkült, nagy szükség lenne a pénzügyi szféra és az állam értelmes együttműködésre. Az együttműködés egyik tere lehet a pénzügyi kultúra fejlesztése: a szakértő szerint ez kiemelt fontosságú, el kell juttatni az alapvető pénzügyi ismereteket a lakossághoz.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A nyugdíjrendszerek átalakításának fő problémája, hogy minden változtatás hatása 30-40 év múlva látszik meg. A szakértő szerint a svéd modell felé tartunk, muszáj lesz megtakarítani .jpg)
.jpg)
A kormánykoalíció vezető személyiségei független sajtóorgánumokat és ellenzéki pártokat okolnak a szlovák kormányfő, Robert Fico elleni merényletért. 
