Nyugdíjreform: 2,9 millió francia vonult az utcára
Elsősorban politikai tesztértékű a népszerűsége mélypontján lévő Nicolas Sarkozy államfő számára az alig két héttel az előző országos tiltakozónap után csütörtökre meghirdetett általános sztrájk Franciaországban, amelyet 236 városban utcai tüntetések is kísérnek.
A tiltakozás tárgyát képező nyugdíjreform tervezetét a nemzetgyűlés már elfogadta, de a szenátusban csak október 5-én kezdődik el róla a vita. A szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy mozgósító erejükön, azaz a délutáni tüntetések résztvevőinek számán múlik majd, folytatható-e még a nyomásgyakorlás a kormányra.
Az államfő többször jelezte: a reform megvalósítását mandátuma egyik legfőbb ügyének tekinti és annak legfontosabb elemein nem hajlandó változtatni. A csomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése.
A szakszervezetek kora esti adatai szerint 2,9 millióan vonultak országszerte utcára, s ezzel sikeresnek tekinthető a megmozdulás, hiszen a korábbiaknál többen tiltakoztak a nyugdíjreform ellen.
A felmérések szerint a közvélemény felemásan viszonyul a tiltakozási hullámhoz: a Vivavoice intézetnek a Libération napilapban közölt adatai szerint a lakosság 63 százaléka támogatja a sztrájkot, a Le Figaro által megbízott Ifop szerint azonban csak alig 37 százalékuk gondolja, hogy az ellenzék valójában visszaállítaná a 60 éves korhatárt, ha hatalomra kerülne. A La Croix című napilap szerint a párizsi tüntetés valójában "a 60 éves nyugdíjkorhatár ünnepélyes temetési menete".
A tiltakozás tárgyát képező nyugdíjreform tervezetét a nemzetgyűlés már elfogadta, de a szenátusban csak október 5-én kezdődik el róla a vita. A szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy mozgósító erejükön, azaz a délutáni tüntetések résztvevőinek számán múlik majd, folytatható-e még a nyomásgyakorlás a kormányra.
Az államfő többször jelezte: a reform megvalósítását mandátuma egyik legfőbb ügyének tekinti és annak legfontosabb elemein nem hajlandó változtatni. A csomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése.
A szakszervezetek kora esti adatai szerint 2,9 millióan vonultak országszerte utcára, s ezzel sikeresnek tekinthető a megmozdulás, hiszen a korábbiaknál többen tiltakoztak a nyugdíjreform ellen.
A felmérések szerint a közvélemény felemásan viszonyul a tiltakozási hullámhoz: a Vivavoice intézetnek a Libération napilapban közölt adatai szerint a lakosság 63 százaléka támogatja a sztrájkot, a Le Figaro által megbízott Ifop szerint azonban csak alig 37 százalékuk gondolja, hogy az ellenzék valójában visszaállítaná a 60 éves korhatárt, ha hatalomra kerülne. A La Croix című napilap szerint a párizsi tüntetés valójában "a 60 éves nyugdíjkorhatár ünnepélyes temetési menete".
MTI
A Nippon Steel és az U.S. Steel egyesülési terve az amerikai elnök elé került, aki a következő 15 napban dönthet a megállapodás sorsáról. 
