Pasziánsz és pasziánsz között is van különbség. Nem mindegy, hogy az irodai ügyintéző azért rakosgatja ide-oda a kártyalapokat monitorján, mert nincs mit tennie, vagy, mert nincs kedve bármit is tennie. A játék ugyanis egyszerre lehet kikapcsolódás, menekülés a munka (monotóniája) elől, vagy éppen ellenkezőleg, termékeny munkavégzés.
Alkohol, munka, kávé vagy éppen annak izgalma, melyik oldalán áll meg a kocka, vagy melyik lesz a következő kártyalap - teljesen mindegy, mert minden függőség lényege, hogy újra és újra át akarjuk élni az általa kiváltott testi és lelki élményt.
A játékszenvedély ráadásul nehezen észrevehető, ritkák a testi tünetei, nem jár kora reggeli pálinkaszaggal, se aggodalomra okot adó, látványos munkahelyi pánikrohamokkal.
De mitől válhat szenvedéllyé a játék? Mi egyáltalán a játék?
Csak játékból csináltam - védekezik a kisgyermek, aki rossz fát tett a tűzre, a játék ugyanis "nem valódi", látszólag következmények nélküli tevékenység. Éppen ebben rejlik a bája, hogy könnyebb, mint a "valóság", egyszerűbb is, hiszen a játékban - szerencsejátékban - egy jó lappal, vagy egy kockadobással pénzt nyerhetünk, az internetes játékokban pedig könnyen gazdaságot, várost, bűnszövetkezetet, vagy egy egész világot uralhatunk.
A gyors és egyértelmű sikerek látszólag elárasztanak játék közben, csakhogy a legtöbb esetben ez nem ilyen egyszerű. A függőség ugyanis az élmény megismétlésén, és egy idő után a fokozásán alapul.
De mikor lehet hasznos és egészséges munkatárs a játék? Akkor például, ha valaki óránként kikapcsol pár percre egy játékkal, mivel a játék megnyugtatja. A problémák ott kezdődnek, hogyha a feladatok prioritásai elkezdődnek átrendeződni, és a munkahelyi feladatok háttérbe szorulnak. Amikor a játékos azt keresi, hogyan tudna minél hamarabb minél "jobbat" játszani, komoly függőségről beszélhetünk. Ráadásul minél monotonabb és unalmasabb a munka, a munkatársak annál többen és többet játszanak, már ha megtehetik.
Éppen ezért a (játék)függőség kulcsa nem a tiltás, hanem annak a felfedése, hogyan lehet a játék nyújtotta izgalmat visszahelyezni a munkába. Azaz hogyan lehet játékossá tenni magát a munkát. Elérni, hogy a munkavállaló ne egy játékvilágban keresse megélhetését, hanem a valóságban, és így munkájában is megtalálja ugyanazt az örömérzetet és pozitív visszacsatolást, amelyet a játék ad.
Számítógépstressz-szindrómát okoznak a vírusok
A depressziósok falják a csokit
Küzdjön autogén tréninggel az allergia ellen
Rák ellen nem véd a zöldség, de másra jó
Privátbankár