A londoni elemzők
Piaci szempontból összességében pozitívnak minősítették londoni elemzők a magyar kormányfő által kedden bejelentett gazdaságpolitikai terveket, amelyekről ugyanakkor további részleteket várnak.
A magyar törlesztéskockázati biztosítási ügyletek díjszabása a bejelentés után jelentősen enyhült a londoni kereskedésben.
David Heslam, a Fitch Ratings hitelminősítő felzárkózó európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója a kormányfő parlamenti felszólalása után az MTI-nek Londonban azt mondta: a magyar kormány "jó kezdő lépést tett" gazdaságpolitikai terveinek körvonalazása felé. Ez azonban csak az első lépés, és egyelőre hiányoznak a részletek az időzítéssel, az intézkedések költségbecslésével, valamint az államháztartási hiánycél tartásához szükséges ellentételező lépésekkel kapcsolatban - mondta a Fitch igazgatója.
Neil Shearing, a Capital Economics londoni befektetési elemző csoport feltörekvő piaci közgazdásza a pozitív elemek között emelte ki a devizaalapú jelzáloghitelezés korlátozásának terveit, mondván: ez az egyik olyan tényező, amelyből Magyarország "bajai erednek".
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzői az MTI kérdésére kedden elmondták: a magyar szuverén törlesztéskockázatra köthető biztosítási tranzakciók (CDS) árazása 15 bázispontos csökkenéssel 364 bázispont körül mozgott a kedd délutáni londoni kereskedésben.
A szakszervezetek
Az MTI értesülése szerint július 1-től szűnne meg a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz, úgynevezett kisadó. Ekkortól csökkenne a cégek nyereség után fizetendő társasági adója 19-ről 10 százalékra évi 500 millió forintos nyereség alatt. Július 1-től lépne hatályba a banki nyereségadó is. A banki nyereségadó, valamint az állami tervezett 120 milliárd forintos megtakarítás, illetve az idei évtől működő, az állami bértömeg legalább 15 százalékos csökkentésből - ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent - hozzávetőleg 350 milliárd forintos mozgásteret biztosít a kormány számára. A 120 milliárd forintos spórolást a következő lépésekkel biztosítaná a kabinet: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, valamint a külső megbízások és feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Jövő év január 1-től indulna a "családi típusú egykulcsos" személyi jövedelemadó rendszere. A minimálbért "felbruttósítsa" jövő évtől kezdődik és két évig tart a rendszer átalakítása. |
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint jó az akcióterv fő iránya és célja, köztük az egyszerűbb, igazságosabb adórendszer kialakításáé. A bejelentett egykulcsos szja azonban önmagában nem szolgálja az igazságosságot. Nem véletlen, hogy a világ számos országában alkalmazzák a progresszív adórendszert, mert ezzel a magasabb jövedelműek a közteherviselésből is magasabb részt vállalnak - mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a részletek még nem ismertek, köztük az sem, hogy a családi adózás elemei hogyan kapcsolódnak a rendszerbe.
A bankadóval kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet: csak akkor érdemes bevezetni, ha biztosítani lehet, hogy a plusz terhet a bankok ne háríthassák át a lakosságra. Ellenkező esetben nincs értelme - tette hozzá.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hiányolta az intézkedések határidejét és úgy vélte, hogy az akcióterv nem foglalkozott a munkavállalókkal és a munka világával. Vitatta, hogy létrejött volna egy társadalmi szerződés a kormánnyal és úgy vélte: az, hogy Orbán Viktor gyakran él ezzel a fordulattal az jelentheti azt is, hogy a kormány igyekszik megkerülni a szükséges tárgyalásokat a partnerekkel.
Orbán Viktor ugyan az akcióterv középpontjába állította a munkát, de szabályozott, törvényes keretek között a kormány eddig nem tárgyalt az országos szakszervezetekkel és a munkáltatókkal - hangsúlyozta.
A 16 százalékos szja Borsik János véleménye szerint a munkavállalók közül csak nagyon keveseket érint. Évi ötmillió forintos keresetig a munkavállaló nyeresége 1 százalékpont, ami elhanyagolható - mondta. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az átlagnál jóval többet keresők jól járnak az adókulcs csökkentésével.
A LIGA Szakszervezetek közleményben reagált a kormány gazdasági akciótervére, amelyet első olvasatban nem talált munkavállaló-barátnak. Kifogásolták az egykulcsos lineáris adózást, amely a LIGA szerint törli a rendszerből a szolidaritást és kizárólag a legtehetősebbeknek nyújt kedvezményeket, miközben súlyos lyukat üt a költségvetés bevételi oldalán.
A minimálbér adókörbe vonása és az adójóváírások kivezetése miatt fennáll a veszélye annak, hogy jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el a minimálbéren élők és az alacsony keresetűek, míg a magas keresetűek jól járnak - fogalmaztak.
Határozottan elutasítja a LIGA, hogy az átalakítás forrásszükségletét a közszféra béreinek befagyasztásával, bértömeg gazdálkodás bevezetésével, esetleges nagy létszámú leépítéssel kívánják előteremteni.
A munkáltatók
Vállalkozásbarátnak nevezték, és üdvözölték a vállalkozásokra vonatkozó tervezett adóváltozásokat az MTI által megkérdezett munkáltatói szervezetek.
Az első akcióterv 29 pontját itt olvashatja >> |
A VOSZ főtitkára különösen fontosnak nevezte a Széchenyi-kártyaprogram kibővítését. Dávid Ferenc szintén pozitívumként értékelte, hogy a kormány az állam olcsóbbá tételével is hozzá kíván járulni a költségvetési egyensúlyhoz, és nemcsak a bevételi oldalon módosít.
Dávid Ferenc összességében vállalkozásbarát intézkedéscsomagnak nevezte a kedden bejelentett akciótervet.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke elmondta: a társasági adó csökkentése javítja a versenyképességet, az egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó pedig - bár még nem ismert hogy a kedvezmények hogyan alakulnak - ugyancsak teljesítményösztönző.
Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke úgy fogalmazott: ha megvalósulnak a kedden bejelentett intézkedések, akkor a magyar nemzeti kisipar talpon tud maradni.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek elmondta: a kedden meghirdetett gazdasági akcióterv hosszú ideje az első olyan intézkedéscsomag, amely nem megszorításokat tartalmaz, hanem beruházásösztönző és munkahelyteremtő intézkedéseket, így annak a kis- és közepes vállalkozások a lehetnek a nyertesei.
További kérdéseket vet fel a bankok megadóztatása, mivel a bankok a gazdaság számára fontos instrumentumok, ugyanakkor a kormány jelezte egyeztetési szándékát a pénzintézetek felé - mondta az MKIK elnöke. Az MKIK egyetért az egykulcsos adórendszer bevezetésével, ugyanakkor itt is meg kell várni a részleteket, mivel egy ilyen adórendszer bérnyomást jelenthet - tette hozzá.
MTI, Privátbankár