Orbán: Magyarország háborúban áll, és győzni akar

A következő 15-20 évben egy erős Európa jöhet létre, benne egy erős Magyarországgal - véli Orbán Viktor, aki a XLV. COSAC találkozón foglalta össze a magyar EU-elnökség időszakát. Elmondta: az EU komoly dilemmákkal küzd az euró megmentése, a bővítés, a személyek szabad áramlása ügyében. Kulcskérdés a jövő szempontjából, hogy ezen területeken milyen irányba indul el az Unió. Magyarország legfőbb kihívása a kormányfő szerint az államadósság, amit ha nem győzünk le, akkor ő győz le minket.

A XLV. COSAC találkozón Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket, bevezetőjében kiemelte: a COSAC foglalja keretbe Magyarország elnökségét és ez az egyetlen olyan fórum, amelyet az uniós alapszerződés rögzít. Elhangzott: február és május között 10 parlamenti találkozót szervezett Magyarország, nyolcat Brüsszelben, kettőt Budapesten, rendkívül széles spektrumot felölelő témákban. "Vendégül láttuk a költségvetési, a külügyi vagy az egészségügyi bizottságok elnökeit az elmúlt hónapokban" - mondta Kövér László.

Hörcsik Richárd, az Európai ügyek bizottságának elnöke tájékoztatójában elmondta: a soros elnökség alatt sikerült tartani az ütemtervet, egyik legfontosabb feladatunk, hogy június végéig elfogadjuk a gazdasági 6-os csomagot. Váratlan események is történtek az elmúlt fél év alatt, mint például a február 4-én bejelentett francia-német kezdeményezés a versenyképesség javítását célzó javaslatról vagy a márciusban elfogadott euró plusz paktum tette hozzá.

A résztvevők: az uniós tagországok nemzeti parlamenti szakbizottságainak, az Európai Parlament illetékes bizottságának valamint a tagjelölt országok parlamenti partnerbizottsági elnökei és tagjai

 "Sorsdöntő időket él meg az EU ezekben a hónapokban, hiszen három, likviditási nehézségekkel küzdő tagállamnak is mentőcsomagra volt szüksége és előtérbe került Schengen felfüggesztése vagy korlátozása. Nyilvánvaló, hogy a szabályozásban vannak sebezhető pontok, amik kijavítása közös érdekünk. Célunk pedig Schengen továbbfejlesztése és nem a lebontása" - fogalmazott a politikus.

Meghiúsult célok

A magyar EU-elnökség időszakát Orbán Viktor miniszterelnök értékelte és kiemelte: első miniszterelnökségének végén, 2002-ben tele volt bizakodással az Unió. Ez volt az az időszak, amikor a hidegháborúban kettévágott kontinenst sikerült egyesíteni, sikerült létrehozni az eurót és azt a célt kitűzni, hogy Európa legyen a világ legversenyképesebb gazdasági régiója, 500 milliós piaccal, a kereskedelmi korlátok felszámolásával.

"2010-ben, mikor visszatértem a Tanácsba, ennek nyomát sem találtam. Az eltelt 9-10 évben az EU jelentősen veszített a versenyképességéből, óriási adósságokat cipelnek a tagországok, az aktivitási ráta alacsony, a demográfiai helyzet aggasztó. Ezek a problémák adták a hátterét a magyar elnökségnek. Nem lehetett alibi-elnökséget létrehozni, a legnehezebbnek ítélt kérdéseket vettük fel a programunkba" - mondta Orbán.

Orbán Viktor az elnökség öt legfontosabb kihívásai között a következőket említette: a gazdasági kormányzás alapjainak lefektetését, az európai energiapiac létrehozását, egy új pénzügyi rendszer megalkotását, a bővítés  fontosságát, és az EU történetében egyedülálló romastratégia felépítését. Ez utóbbihoz hozzáfűzte "az Európában élő 10 millió roma polgár nem probléma, hanem egy olyan lehetőség, amit eddig nem használtunk ki." Végül még hozzátette, meglepetés nélkül nincs EU-elnökség, ezt 2011 első felében a japán tragédia és az észak-afrikai események szolgáltatták.

Dilemmák

Mi az a COSAC? A COSAC (Conférence des Organes Spécialisées dans les Affaires Communautaires) az Európai Unió tagállamainak nemzeti parlamentjeiben és az Európai Parlamentben az európai ügyekre szakosodott különböző bizottságok képviselőiből áll és félévente ülésezik.

"Az EU azzal a dilemmával küzd, hogy az itt felsorolt kihívásokra milyen választ adjon. Visszafelé indulunk el integráció tekintetében, vagy inkább előre. Képesek vagyunk megvédeni a kontinens saját valutáját, vagy sem, komolyan vesszük még, hogy a személyek szabad áramlása az EU egyik kulcskérdése vagy inkább visszalépünk ettől. Tovább bővítjük az Uniót vagy befagyasztjuk mostani állapotában és a Balkán integrációjáról lemondunk" - sorolta a kulcskérdéseket a miniszterelnök.

Magyarország kihívásai sem választhatók el mindezektől - mondta Orbán Viktor, az elmúlt időszakkal kapcsolatban pedig megjegyezte: szükség volt gazdasági kiigazításra, Magyarországon jelenleg a gazdasági rendszer teljes átszervezése zajlik.

"Az államadósságra nem politikai kihívásként tekintünk, hanem mint ellenségre, amit ha nem győzünk le, akkor ő győz le bennünket. Államadósság szempontjából Magyarország háborúban áll és győzni akar" - fogalmazott Orbán.

Elmondta még, hogy Magyarország arányos adórendszert vezetett be, csökkentek a kkv-k adói, az államadósságot pedig 82 százalékról 70-75 közé szeretnénk vinni 4 év alatt.

"Nem helyes, ha a piac helyett nemzetközi pénzügyi szervezetek finanszíroznak egy országot, ezért elköszöntünk az IMF-től, ugyanis egy ilyen ország számára szigorú pénzügyi körülményekre van szükség, amit csak a piac tud garantálni. Ha nem így tettünk volna, mindig valaki másnak a lábán kellene állnunk"- fogalmazott.

Optimista jövőkép

Az Unió jövőjéről az mondta Orbán Viktor, hogy új rendszert kell felépíteni, a foglalkoztatási rátákat emelni kell legalább 75 százalékig, és a következő 15-20 évben rendkívül fontos erőforrás lesz a kulturális identitás és a szomszédsági kapcsolatok.

Az EU Oroszországgal való kapcsolatáról Orbán kijelentette: ha a világgazdasági versenyben való lemaradásunkra expanzióval akarunk válaszolni, akkor a Balkán mellett Oroszországgal is jó kapcsolatot kell ápolnunk. "Biztonsági garanciákra van szüksége Európának, elsősorban energia tekintetében, nem lehet Közép-Európa kiszolgáltatott. Ezen kívül biztosítanunk kell az észak-déli kereskedelmi útvonalakat, a kelet-nyugatiakon felül. 2008 előtt az EU gazdasági növekedési motorja már Közép-Európában volt, nincs okunk feltételezni, hogy ez a helyzet nem áll elő ismét" - mondta.

Összegzésképp Orbán Viktor optimizmusának adott hangot és elmondta: bár beszéde többségében a bajokról szólt, meggyőződése, hogy a következő 15-20 évben erős Magyarország, erős Közép-Európa és erős Európa épül.

 

 

Privátbankár - Acsai N. Ferenc