Mint ismert, a "jól fizető ügyfelek" részére árfolyam gátat szab a kormány. Kérdésre válaszolva Patai inkább a rosszul fizető ügyfeleket nevezte meg, ők a 90 napon túli fizetési késdelemmel rendelkezők, számuk nagyjából elérheti a 110 ezret. Rajtuk kívül mindenki igénybe veheti a kötött árfolyamot.
Érdekesség, hogy a válság előtti árfolyamszinteket nézve a kormány és a bankszövetség döntéséből az rajzolódik ki, hogy az euróhitelben gondolkodókat "jutalmazzák". A válság kitörése előtt a frank árfolyama ugyanis jóval alatta maradt a most megszabott 180 forintos szintnek, míg az euró nagyjából 250-es szinten mozgott: a döntnökök mintha azt üzennék, azok spekuláltak jól, akik az euróban bíztak. Csakhogy ez az ügyfelek nagy részére nem mondható el.
Mint a rádióinterjúban kifejtette Patai, a svájci frankhitelesek így is 20%-os könnyebbséghez juthatnak a mentőcsomag által (ez azt jelenti, hogy havonta nagyjából 16 ezer forinttal kell kevesebbet fizetniük azoknak, akik élnek a rögzített árfolyam adta lehetőséggel). Patai kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a szerződésmódosítás ingyenes lesz, és Orbán Viktor kormányfő ígérete alapján a szükséges törvények már július 1-től megnyitják ezt a lehetőséget az ügyfelek előtt.
Hat hónap a döntésre: jól át kell gondolni
Az intézkedéscsomag a még fizetőképes devizahiteleseknek is kínál átmeneti enyhítést, és a szociálisan rászorulók helyzetét is segít megoldani, ha pedig korrektül elszámolt az előző hitelezővel az adós, kedvezőbb hitelhez jut. Hozzátette ugyanakkor, hogy a csomag akkor lenne az igazi, ha 5 millió forintos hitelig, öt évre általános kamattámogatást nyújtana, mert ez beindította volna a piacot, s képes lett volna elfogadható forintkamatszinttel a negatív portfóliót ledolgozni - vélekedik Gyuris Dániel, a szövetség alelnöke. Részletek >>> |
Az árverezéssel soha senki nem jár jól
Az elnök szerint a tegnap bejelentett csomag legfontosabb eleme, hogy a kormány július 1-jétől feloldja az árverezési moratóriumot, hiszen ez egy olyan "erőszakos beavatkozás volt, melyet a piac nem bírt volna el még tovább". Cserébe a bankok önmérsékletet tanúsítanak az árverezésben, vagyis az idei III. negyedévben a 30 milliónál értékesebb ingatlanokat illetve a 20 millió forintnál nagyobb rossz hiteleket bocsátják csak a piacra - az így az ingatlanpiacra engedett ingatlanok és rossz hitelek kvótája negyedévről-negyedévre nőni fog, a bankok ígéretük szerint az országban arányosan osztják el az árverezésre kerülő ingatlanokat. Hogy mely ingatlanok és hitelek tartoznak az "értékesíthető" kategóriába, arról a bankok döntenek majd. Patai szerint tisztában kell lenni azzal, hogy akinek az ingatlanát elárverezik, az soha nem jár jól, de a kormánnyal kötött megállapodás értelmében ezek az ügyfelek most mégsem kerülnek majd kilátástalan helyzetbe.
Tető alá hozták. A tegnapi bejelentésen Matolcsy György, Orbán Viktor és Patai Mihály
Áldozatot hoznak a bankok is a köz érdekében?
A 90 napon túl nem fizetőknek a kormány abban tud segíteni, hogy a nemzeti eszközkezelőn keresztül kivásárolja az ingatlanokat a bankoktól. A pénzintézetek pedig vállalták, hogy a nagyvárosokban 55, a városokban 50, míg vidéken 35%-os áron adják tovább az ingatlanokat, amit az állam bérlésre visszaad az addigi tulajdonosaiknak. Patai szerint a közvéleménynek ebben a pontban látnia kell, hogy a bankok igenis nagy terheket vállalnak a közjó érdekében. Az így átadásra kerülő ingatlanok árából a bankoknak jelentős vesztesége keletkezik papíron. Persze más kérdés, hogy mit tudnának csinálni ezekkel az ingatlanokkal a jelenlegi piaci helyzetben a pénzintézetek - sok pénzt valószínűleg nem látnának belőlük. Így viszont valami mégiscsak visszajut a hitelezőkhöz, miközben a rossz hitelek egy részét leírhatják - ez pedig javíthatja az egész szektor stabilitását. Nem beszélve arról, hogy így az ingatlanpiac is kaphat egy kis lendületet - bár a mentőcsomag hosszú távú hatásainak megítélése még túl korai lenne. Patai szerint a fent említett ügyfelek azért is járnak jól, mert "stabil állami" tulajdonba kerül az ingatlanuk - hogy ez alatt pontosan mit is értett, azt nem részletezte a bankszövetség elnöke.
Nem számolnak 2013-ban a bankadóval
A bankadóról szólva Patai Mihály elmondta, azt továbbra is elvi kérdésnek tekintik. Ebben egyelőre nem született megállapodás a bankok és a kormány között, de Patai úgy fogalmazott, 2013-ban nem számolnak azzal, hogy különadót kellene fizetniük. Ezt csak abban az esetben tudnák elfogadni, ha Magyarország addigra csatlakozna egy "európai bankadóhoz". Az Európai Unió korábban egységes bankadó bevezetését tervezte, de ebbe több tagállam - szuverenitására hivatkozva - nem ment bele. Az biztos, hogy Brüsszelben összeállítanak majd egy ajánlást a bankokat sújtó különadóról, valószínűleg ehhez csatlakozik majd hazánk is. Több EU-s tagállam is bevezette ezt az adófajtát, többen tervezik is, de az adószámítás alapja és mértéke nagy mértékben eltér egymástól a tagállamokban. A szektor teljesítményéhez képest Magyarországon a legnagyobb a bankokat sújtó adó mértéke, mely 2013 után akár a harmadára is eshet a brüsszeli tervek szerint. Az uniós adóharmonizációra amúgy Orbán Viktor ígéretet is tett a szövetségnek - mondta el Patai Mihály.
Privátbankár - Zsiborás Gergő