A PPP-projektek a tapasztalatok szerint bújtatott államadósság-növelő tényezők, amelyeket a kormány újra fog tárgyalni, és meg fog szüntetni - mondta az államtitkár
Az államháztartáson kívüli elszámolás ellenére az állam és a magánszféra együttműködésében (PPP) megvalósult fejlesztések a tapasztalatok szerint bújtatott államadósság-növelő tényezők, amelyeket a kormány újra fog tárgyalni, és meg fog szüntetni - jelentette ki Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára csütörtökön, Szolnokon.
Hegmanné Nemes Sára a szolnoki Hozam Klub rendezvényén „Public Private Partnership (PPP) Magyarországon” címmel tartott előadásában jelezte: már tart a PPP konstrukcióban megvalósult, illetve tervezett fejlesztések felülvizsgálata. A ráfordított összegek tekintetében ezek közül a legjelentősebb tételt az M5-ös és M6-os autópálya-fejlesztések képviselik, amelyek költségvetése az összes PPP projekt mintegy kétharmadát teszi ki. Darabszámra viszont az oktatási beruházások vezetnek, 54 százalékos részaránnyal.
A PPP finanszírozás lényege, hogy a kockázatok megosztása révén kölcsönös előnyöket kínál a résztvevő felek számára, ugyanakkor a magyarországi projektek vizsgálatának eddigi eredményei alapján kijelenthető, hogy aránytalan kockázatviselés mellett pazarló vagyongazdálkodás jellemzi ezeket a konstrukciókat - mondta a politikus. Megemlítette: akad olyan projekt, ahol az új építés egy négyzetméterére jutó nettó beruházási költség meghaladja a 680 ezer forintot. Csak az új intézmények díszítésére szánt - sokak által kritizált - műalkotásokra több mint félmilliárd forint folyt el - tette hozzá.
Az államtitkár szerint "a kivitelezők horribilis áron dolgoztak, hiszen nem az számított, hogy mennyibe kerül az építkezés, hanem hogy utána a futamidő végéig mennyit lehet az államból kisajtolni". Az átadást követő 20-30 év alatt így a finanszírozási és üzemeltetési díj teljes összege nem ritkán eléri, sőt meg is haladja a bekerülési költség 3-5-szörösét.
Mindez az érintett felsőoktatási intézmények számára jelenti a legsúlyosabb terhet. A legtöbb vidéki főiskola már jelezte: 2011 közepétől súlyos fizetési problémákkal kell szembenéznie emiatt - közölte.
Hegmanné Nemes Sára ennek kapcsán szólt arról is, hogy folyik a finanszírozási gondokkal küszködő felsőoktatási projektek felülvizsgálata, az első félévben az összes főiskolai és egyetemi PPP fejlesztés átvilágítása lezárul, hasonlóan a sport célú, az indítás előtt álló felsőoktatási, az autópálya- és a börtönprojektek már ugyancsak elkészült kontrolljához.
A befejezett vizsgálatok esetében szembeötlő a megfelelő stratégiai és pénzügyi tervek, a versenyeztetés, az átláthatóság, valamint az állami felügyelet hiánya, továbbá jellemzőek a kivitelezési hibák. A kockázatvállalás nagy része az állami szereplőre, illetve az intézményre hárul, miközben a haszon és az extraprofit a vállalkozónál csapódik le - vélekedett a politikus.
Éppen ezért a PPP projektek átvilágítása során a legfontosabb cél a beruházások független szakértők általi felértékeltetése, valamint a szerződések újratárgyalása az aránytalan kockázatmegosztás megszüntetése érdekében - húzta alá az államtitkár. Kijelentette: végső soron a vállalkozók korrekt, reális értéken történő kifizetését követően meg kell szüntetni ezeket a szerződéseket, amelyek - ha az államháztartáson kívüli elszámolásuk révén bújtatott módon is - jelenleg államadósság-növelő tényezőként terhelik a magyar gazdaságot.
Közeleg a tárgyalás
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mai közleménye szerint jelenleg mintegy 100 állam által finanszírozott PPP-program fut, és az összes ilyen projekt átalakítása a költségvetés hosszú távú terheit megközelítőleg 400 milliárd forinttal csökkenti.
A költségvetést a teljes futamidő végéig 3 ezer milliárd forint összegben terhelik a PPP-konstrukcióban épített sportlétesítmények, utak, kollégiumok, büntetés-végrehajtási intézmények után fizetendő kötelezettségek.
A tárca közleménye rögzíti: az átvilágítás után, a szerződés lezárását elfogadó vállalkozók minden esetben megkapják a beruházásra fordított pénzüket és a kiváltással kapcsolatos jogszerű igényüket. Feltűnő értékaránytalanság és vitatható vállalkozói követelések esetén az állam a peres eljárást is vállalja.
Az eddigi vizsgálatok szerint valamennyi beruházás összege jóval magasabb annál a költségnél, amennyibe a fejlesztés kizárólag állami megvalósítás esetén került volna. Sem a transzparencia nem érvényesült, sem valódi monitoring rendszer nem működött, a projekteket senki nem ellenőrizte - közölte az NFM.
A leginkább jellemző hibák a tárca közleménye szerint a magánbefektetők-kivitelezők érdemi versenyeztetésének hiánya, a gyenge minőségű kivitelezés, az eltúlzott méretek, a központi ellenőrzés mellőzése, a magas állami kockázatvállalás és alacsony érdekérvényesítés, a drága és nem hatékony üzemeltetés.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A PPP-projektek a tapasztalatok szerint bújtatott államadósság-növelő tényezők, amelyeket a kormány újra fog tárgyalni, és meg fog szüntetni - mondta az államtitkár .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
