A kormány pénteken benyújtott javaslatát a parlamentnek a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény módosítására. A javaslat célja az árfolyamrögzítés lehetőségének kiterjesztése a 2015. január 1-jét megelőzően lejáró kölcsönökre, valamint annak egyértelművé tétele, hogy a törvény olyan devizakölcsönökre is alkalmazandó, ahol a fedezet egy része nem lakóingatlanon alapított jelzálogjog, hanem állami kezesség.
Az árfolyamgát bevezetése óta több lakossági jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a bankok az államilag támogatott Fészekrakó Programot fizetéskönnyítő eljárásnak tekintik, ezért visszautasították a hozzájuk forduló ügyfeleket.
Árfolyamgát: számoljon, megéri vagy sem a rögzítés! Egy hónapja üzemel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által létrehozott árfolyamrögzítő kalkulátor, amely a bajba jutott devizahiteleseknek nyújt támpontot, hogy megtudhassák, milyen feltételekre számíthatnak, ha az árfolyamgátat választják. Részletek>>
Közel 20 ezer hitelest érinthet a döntés
Ha a javaslatot az Országgyűlés elfogadja, a törvény egyértelműen és kétséget kizáróan ki fogja mondani, hogy olyan devizakölcsönökre is alkalmazható az árfolyamrögzítés, ahol a fedezet egy része nem jelzálog, hanem állami kezesség.
A kormányzati portálon közzétett adatok szerint a mintegy harmincezer Fészekrakó hitelszerződésből, 19 ezer 235 svájci frank alapú és 555 darab euró alapú, ennyi családnak nyílik meg a lehetőség az árfolyamrögzítésre, mint a devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedés egyikére.
A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy azon hiteladósok is kezdeményezhessék az árfolyamrögzítést, akiknél a devizakölcsön végső lejárata 2015. január 1-jét megelőző időpont.
Döntéseket fognak hozni a devizahitelesek ügyében
Szijjártó Péter kijelentette, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség jövő heti, háromnapos, kihelyezett frakcióülésén konkrét döntéseket hoz a devizahitelesek védelme érdekében, amelyeket a kormány és a parlamenti többség meg is fog valósítani.
A miniszterelnök szóvivője elmondta, ha a frakciók olyan döntéseket hoznak, amelyekhez törvényeket kell alkotni, akkor a kétharmados parlamenti többség ezt szeptember végére meg fogja tenni.
Szijjártó Péter nem árult el konkrét lépéseket az esetleges új intézkedések közül, de leszögezte, hogy minden megoldás csak az állam, a bankok és az emberek közös szerepvállalásával jöhet létre. A miniszterelnök szóvivője emlékeztetett rá, hogy az államnak is van felelőssége a devizahitelezések kapcsán, hiszen "amikor a devizahitelezés elszaladt, akkor a kormány és a PSZÁF nem tudott hatékonyan fellépni és az embereket hatékonyan figyelmeztetni a devizahitelezés kockázataira." Hozzátette, hogy ugyanakkor a "bankok akciói és szándéka nélkül sem tudott volna elharapózni a devizahitelezés.
A bankok meglepődtek Orbán tervein
Orbán Viktor korábban elmondta, hogy tanulni kell a hibákból, ám ez a bankokra is vonatkozik, nekik is részt kell vállalniuk abból a teherből, amit a devizahiteles konstrukciók ma jelentenek, és éppen ez a veszteségmegosztás lesz az ősz egyik legfontosabb feladata, miközben az otthonvédelmi program is folytatódik, sőt, új elemekkel bővülhet. Bővebben>>
MTI, Privátbankár