Az első negyedévi GDP-emelkedés továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.

A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok I. negyedévi teljesítménye.

A mezőgazdaság teljesítménye 2,9%-kal bővült. Az ipar hozzáadott értéke továbbra is jelentősen (11,4%) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 13,2%-os bővülés következtében.

Az ipar egészében 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, illetve a fémfeldolgozás, valamint a bőr-, textília gyártása területén. A feldolgozóipari ágazatok döntő többségében növekedés figyelhető meg néhány kivételtől eltekintve, mint például fafeldolgozás, ruházati termékek gyártása.

Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) teljesítménye gyakorlatilag stagnált, elsősorban az előző évinél enyhébb időjárás hatására. Az építőipar hozzáadott értéke továbbra is mérséklődést mutatott (-9,2%), minden építménycsoport termelése csökkent. Az első negyedév során harmadával kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban.

A kiadott lakásépítési engedélyek száma kevesebb mint fele volt a 2010. első negyedévinek. A kiadott engedélyek száma és a használatba vett lakások száma közötti különbség ez év első három hónapjában nagyobb volt, mint a korábbiakban.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1%-kal csökkent, így 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az előző negyedévhez hasonló teljesítménybővülés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7%) területén. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 1,7%-kal emelkedett, amiben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,6%-kal nőtt. Ezen belül az egészségügyé – elsősorban a járóbetegellátás növekedése következtében – több, mint 1%-kal nőtt, az oktatásé 2%-kal csökkent. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 1,4%-os visszaesés mutatko-zott. Ezen belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye főként a bankok hitelezési aktivitása miatt csökkent. Az újonnan kihelyezett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása továbbra is csökkenést mutatott, 0,8%-kal, ami 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A háztartások fogyasztási kiadása szintén csökkent, 0,8%-kal. A háztartások fogyasztási kiadásán belül volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerekre, a közlekedésre, a kulturális és az egyéb szolgáltatásokra fordított kiadásoknál. Ellenben a hírközlésre és az egészségügyi termékekre fordított kiadások volumene kis mértékben emelkedett.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,4%-kal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás viszont 3,8%-kal növekedett, amely így 0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

A nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban továbbra is jelentős csökkenés figyelhető meg. A beruházások csökkenő tendenciája ellenére a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás nemzetgazdasági ágak beruházásai számottevően nőttek: elsősorban a jármű és elektronikai iparhoz kapcsolódó egyedi nagyberuházások, valamint erőműépítések, hálózatbővítések és fejlesztések következményeként.

A készletek állománya a I. negyedévben folyó áron 7 milliárd Ft-tal csökkent, ami jelentős változás az előző év azonos időszaki 175 milliárd Ft-os csökkenéshez viszonyítva. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában és a kiskereskedelemben is készletnövekedés mutatkozott, ami majdnem teljes mértékben képes volt ellensúlyozni az elfogyasztott földgáz készletek értékét. Jelentősen csökkentek továbbá a híradástechnikai ágazatba és a mezőgazdasági ágazatba sorolt vállalatok készletei.

A belföldi felhasználás a I. negyedévben összességében 1,4%-kal növekedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 620 milliárd Ft aktívum keletkezett. Az export és az import volumene továbbra is két számjegyű növekedést mutatott, mindkettő 14,4%-kal növekedett. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 16,9%, importja 15,3%-kal nőtt. A gépek, szállítóeszközök és feldolgozott termékek (pl. gyógyszer, gumigyártmány) exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek átlag alatti növekedést mutattak. Az energiahordozók importján belül figyelemre méltó a gáz behozatalának nagymértékű csökkenése. A szolgáltatások exportja 2,0%-kal, míg importja 9,0%-kal nőtt.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2011 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,7%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 9,2%-os, az ipar 2,9%-os növekedést, míg az építőipar 2,7%-os, a szolgáltatások összesen pedig 0,2%-os mérséklődést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4%-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,7%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 3,1%-os, a végső fogyasztás 0,4%-os növekedést mutatott. Az export 5,5%-kal, míg az import 5,3%-kal emelkedett.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2011 I. negyedévében 0,8%-kal bővült az előző negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint összesen hét tagországban az EU átlaga fölötti volt a gazdasági növekedés. A tagországok többségében az EU átlagnak megfelelő vagy az alatti bővülés volt tapasztalható az előző negyedévhez viszonyítva.

A bruttó hazai termék volumene az I. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 2,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Privátbankár