Rajné Adamecz Ildikó a BDO pénzügyi tanácsadási igazgatója elmondta: az energiaipar az egyik legtőkeigényesebb szektor, ahol csak hosszútávon érdemes gondolkodni, amihez szükséges lenne a mindenkori kormányzati politika kiegyensúlyozottsága és hosszútávú terveinek ismerete is. "A politika óhatatlanul felkapja a témát, hiszen az önmagában egy politikai kérdés, hogy mennyit fizetünk ki a számlákért" - tette hozzá.
A cégeknek a tavalyi év nehéz volt a különadók és a villamos energia kötelező átvételi rendszer (KÁT) támogatások változása miatt, amik a fejlesztések tervezését jelentősen befolyásolták. Rajné hozzátette, időről időre mindig megtalálja egy új adó ezt a szektort, ami a likviditásukat csökkenti és a fejlődést gátolja.
A Nemzeti Cselekvési Tervet 2010 végén adta le Magyarország, ami szerint 14,5 százalékra kívánjuk növelni a megújuló energia felhasználását 2020-ig a mostani 6 százalékról. Ma még jóval drágább a megújuló energia termelése, mint a fosszilisé, úgyhogy a vállalások eléréséhez nagyobb állami támogatásra van szükség - mondta Rajné és hozzátette: nem ártana újradefiniálni, hogy mit nevezünk megújuló energiának, mert csak úgy lehetne értelmes támogatási rendszert kidolgozni. A jelenleg megújuló energiát előállító erőművek közül (Mátra, Vértes, Ajka) a borsodi épp most jelentette be a leállást, úgyhogy egyelőre kérdéses, hogy egyáltalán a 6 százalékot hogyan tudjuk teljesíteni.
A hazai energiaellátást 40 százalékban biztosítja a paksi erőmű, míg 40-50 százalékban a gáz- illetve szénerőművek. Rajné meglátása szerint a paksi erőmű bővítése jelenthetné a biztonságot Magyarország számára.
A március 16-án bejelentett módosított törvénycsomag szerint egyébként a távhő hatósági áras lesz, aminek mikéntjét egyelőre senki sem látja át, tekintve, hogy a hőt nem lehet szállítani és városonként különbözőek a fűtési rendszerek illetve feltételek.
Arra a kérdésre, hogy ha nem nő a beruházási és fejlesztési kedv a döntések miatt, az mikorra üthet vissza, 5-6 évet jósolt az igazgatónő.
Júliusban megszűnik a jelenlegi KÁT
Mai hír, hogy megkezdődött a széleskörű szakmai egyeztetés a KÁT rendszer átalakításáról a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlése szerint.
A szaktárca tájékoztatása szerint a tegnap kezdődött egyeztetésen Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár megerősítette: a jelenlegi KÁT rendszer 2011. július 1-jén megszűnik, és egy új, elsősorban a megújuló energia alapú hasznos hőtermelés felhasználását ösztönző rendszert dolgoznak ki, amelynek alapelve a társadalmi hasznosság érvényesítése lesz.
Az NFM tájékoztatása szerint a kormány tervei szerint a - megújuló energiaforrások között meghatározó szerepet játszó - biomassza felhasználása esetén a támogatási rendszerben alapkövetelmény lesz a jelenleginél kisebb támogatható kapacitáshatár, a magasabb hatásfok és a fenntarthatósági követelmények fokozott érvényesítése. A hasznos hőtermelésen felül a tisztán megújuló energiaforrásokat használó hőtermelők számára, a jelenlegitől eltérő formában ugyan, de megmarad a villamosenergia-termelés támogatása is.
A földgáz alapú kapcsolt termelők esetében a KÁT rendszerből történő kivezetés feltételeinek kidolgozása az iparági szereplők véleményének figyelembevételével jelenleg már zajlik. A szabályozási rendszer átalakítása során a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a lakosság távhőellátása - az igénybevevők számára megfizethető áron - biztosított legyen - áll a tárca közleményében.
A minisztérium közlése szerint a keddi egyeztetésen a meghívottak az elhangzott tervek alapvető irányaival egyetértettek, a részletekre vonatkozó javaslataikat elmondták a minisztérium képviselőinek. Az új hő-oldali támogatási rendszer az Európai Bizottság jóváhagyását követően, a tervek szerint az új fűtési idény kezdetén, azaz 2011. október 15-én lép majd hatályba.
MTI, Privátbankár - Acsai N. Ferenc