A repce negyedmillió hektár körüli vetésterületével felzárkózott a "nagy" növények mögé. Ez után nem csoda, hogy a laikusnak is feltűnnek az országban mindenütt virágzó táblák.
Nemcsak a repcetáblák növekedtek, de a biodízel alapanyagát gyártó olajütők is épülnek. Pontos számukról, feldolgozóképességükről Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára csak annyit tudott mondani, hogy a tervezett és bejelentett üzemek mintegy 1,3 millió tonnányi repcéből vagy más olajos magból 400 ezer tonnányi végterméket képesek előállítani, ehhez nagyjából 400 ezer hektár termésére lenne szükség. Olyannyira kevés a magyar alapanyag, hogy a magyar olajütők már Ukrajnában, Oroszországban keresik a repcét.
Az agronómusok szerint a repce különleges igényű növény, ezért az országban csak kevés helyen lehet biztonsággal és a megfelelő jövedelemmel termeszteni. Ráadásul a napraforgó terjedésével étkezési jelentősége csökkent. Ám kiderült, hogy a biodízel alapanyagának kiváló olaja. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára szerint az idén többen lesznek, akik csalódnak a növényben, ugyanis hiába csábítóan magas az ára, s biztos a piaca, az őszi foghíjas kelés, a száraz tél, valamint a múlt heti fagyok pusztítottak. Ilyenkor, miközben a kiadások változatlanok, a kevéske termés mellett nem marad haszon. |
Koncz György, a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója elmondta, hogy az elmúlt években át kellett értékelniük, amit eddig a repcéről tanultak. Régebben az alföldi termőtájon, a vetésforgóban amolyan szerencsenövény volt. Ősszel elvetettek a hektáronként néhány kiló magot, és vártak tavaszig, akkor eldöntötték, kiszántják, és vetnek a helyére kukoricát, árpát. Ha megmaradt, akkor elégedetten betakarították a hektáronkénti két tonna körüli termést. Most, hogy meglódult az ára, már több vegyszer, talajmunka jut a növénynek, s ilyenkor tavasszal az eddigi ráfordítást már nem kockáztatják. A magas áraknak köszönhetően, ahogy Koncz György fogalmazott, odafigyelnek a repcére, s remélhetőleg a hektáronként háromtonnás termés árával elégedettek lesznek. Társaságuk 715 hektáron takarítja be idén a termést, de nagyjából ugyanekkora területen integrálják és felvásárolják a környékbeli őstermelők repcéjét. Megtudtuk azt is, hogy nem növelik a vetésterületet, ugyanis a vetésforgóban a repce, a kártevők és kórokozók elszaporodása miatt csak négyévente kerülhet ugyanarra a területre.
A napokban mutatkozik be a Mátrai Erőmű Zrt. területén épülő biodízeladalék-gyár, amelyet a Zöldolaj BB Zrt. valósít meg. A céget tavaly júliusban alapította a Green-Invest Kft., amely igen változatos üzleti múltú magyar magánszemélyek tulajdonában áll. A társaság februárban többségi állami tulajdonba került, megvásárolta a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Corvinus leányvállalata, a Beszállítói Befektető Zrt. - derül ki a cégiratokból. Ezzel egyidejűleg az alaptőke 400 millióról 560 millióra nőtt. Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: szívesen adtak helyet a leendő üzemnek, amelynek az erőmű szállít hőt, áramot és ipari vizet. A repce feldolgozásból megmaradt részét, a repcepogácsát pedig elégetik biomasszaként. A Mátrai Erőmű környéke kedvez a repce termelésének. Valaska elmondta: az ellátási előnyök miatt a jövőben a bioetanol-gyártást tervező Győri Szeszgyár is a telephelyükön építi ki bázisát. |
Papula Lászlótól, a Bunge Zrt. (korábban Cereol Rt.) vezérigazgatójától azt is megtudtuk, a magyarországi Bunge is csatlakozik a dízelbizniszhez, mert Martfűn egy szeptemberben befejeződő 50-60 munkahelyet teremtő, 33 millió dolláros beruházás után 20 százalékkal növelik a teljesítményüket, s ekkor már helye lesz 20-30 ezer tonnányi repcemagból az olaj kinyerésének. Azt nem árulta el, hogy a további feldolgozásra váró nyersolajat a Molnak értékesítik-e, vagy exportálják.
Idén teljesen átalakult az energianövények támogatásának szabályozása. A kereskedők, integrátorok elmondták: most már Magyarországon is teljesen zárt lesz ez a rendszer (ahogy eddig a régi uniós tagállamokban), ami azt jelenti, hogy a dotációhoz csak úgy lehet hozzájutni, ha biztosított és dokumentált az energiacélú felhasználás. Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivője elmondta: a gazdálkodók már az elmúlt két évben is részesülhettek területalapú támogatásban, ha a termés átvételére és energia-előállítási célú felhasználására valamely kereskedő, felvásárló vagy feldolgozó szerződéses kötelezettséget vállalt. E támogatás további feltételeként az átvevőnek a szerződéssel lefedett terület nagyságának megfelelően hektáronkénti 60 euró biztosítékot kellett letétbe helyeznie.
Magyarország több tagállammal együtt elérte, hogy az Európai Bizottság 2007. március 13-ával megváltoztatta az energianövények támogatását is szabályozó rendeletet, amely már lehetőséget nyújt a biztosíték letételéhez kötött rendszer kiváltására is. Tagállami hatáskörben lehetett dönteni a biztosítékról, illetőleg arról, hogy milyen feltételekkel lehet részt venni a termelés szervezésében és a dízelalapanyag kereskedelmében. 2007. április 15-ig tették közzé azok listáját, akik a megfelelő átvilágítás után részt vehetnek az energianövények kereskedelmében, és a módosító rendelet hatálybalépése nyomán a hektáronként mintegy 12 ezer forintos támogatást 2007-től már nem a hazai költségvetés, hanem az EU finanszírozza.
Új generációs technika kell a 2020-as bioetanol-célhoz
A bioüzemanyaghoz 7,5 milliárdos támogatás szükséges
Kitörési pont lehet a bioüzemanyag
Benézték a bioetanolosok? Nyakunkon a benzinháború
Biodízel kontra bioetanol: a MOL a gázolajban hisz
Népszabadság