Sarkozy ellen fordult a közvélemény
Kilenc hónappal ezelőtti megválasztása óta még soha nem volt ennyire népszerűtlen a francia államfő. Január óta valamennyi közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy Franciaországban többségbe kerültek azok, akik elégedetlenek politikájával. Az Ipsos szerint november óta 19 százalékot vesztett népszerűségéből, s jelenleg a franciák 58 százalékának nincs jó véleménye róla.
A közvélemény-kutatók szerint Sarkozy gazdaságpolitikája, nevezetesen a vásárlóerő kérdésében bevallott tehetetlensége és magánélete részleteinek kiteregetése - amely leginkább azt az idős, vidéki, jobboldali középosztályt sokkolja, amelyik rá szavazott - a legfőbb okai a látványos népszerűségvesztésnek.
Ezzel párhuzamosan a hiperaktív és szóvarázsló elnökkel szemben visszafogottabb és megfontoltabb Francois Fillon kormányfő tetszési indexe egy hónap alatt hét pontot emelkedett az Ipsosnál, s jelenleg a franciák 52 százaléka pozitívan ítéli meg tevékenységét.
A Le Monde című mértékadó napilap "bumeránghatást" lát az államfő megítélésének romlása mögött. A bumerángot ugyanis "minél messzebb és minél erősebben dobja el valaki, annál gyorsabban és nagyobb erővel üt vissza". A rekordrészvétel mellett, 53 százalékos többséggel megválasztott Sarkozy úgy hitte, hogy sikerét kizárólag személyes tehetségének köszönheti, amely múlhatatlan hitelt ad neki a közvélemény szemében. Nem mérte fel, hogy a francia intézményrendszer felborítása, önmaga előtérbe állítása, s a minden fronton rohamtempóban megindított reformok károkat is okozhatnak.
Minden, amit őszig az elnök hitelével lehetett megmagyarázni, egyszerre hirtelen ellene fordult: a Sarkozynek tulajdonított fáradhatatlanságot és energiát egyszerre csak zavaros és felszínes politikai tevékenységként értelmezi a közvélemény, míg Fillon miniszterelnök a stabilitás őrzőjeként és a komoly államférfi szerepében tűnik fel - mutat rá a Le Monde.
A tegnap még elvarázsolt és lelkes franciák ma már csak morognak és kételkednek, és elfelejtik mindazt, amit Sarkozy az elmúlt hónapokban ténylegesen véghezvitt; nevezetesen, hogy ratifikáltatta az európai reformszerződést, elindította a nyugdíjreformot, elfogadtatta az egyetemek autonómiáját, és vállalja az aktív elnök szerepét. Ahhoz, hogy visszaszerezze a választók bizalmát, ezentúl jobban kellene ügyelnie a fontossági sorrendre tevékenységében, és azt jobban el kellene magyaráznia a választóknak - írta a Le Monde.
Hálószobatitkoktól lesz hangos Európa?
Sarkozy Szaúd- Arábia felé nyit: nem kell vallásháború
Franciaország - Mégsem szűnik meg a 35 órás munkahét
Évismétlés ellen küzdenek a francia miniszterek
MTI