.jpg)
Schmitt Pál féléves rendszerességgel ellátogat majd a kormány ülésére - derült ki azután, hogy a köztársasági elnök Orbán Viktor kormányfő meghívására részt vett a kabinet tanácskozásán, az Országházban
.jpg)
Közölte, megállapodtak abban, hogy féléves rendszerességgel eljön majd a kormány ülésére, valamint abban, hogy a miniszterek előtt is nyitva lesz az ajtaja, ha "az ő partikuláris érdekeik, illetve ügyeik ezt így kívánják".
Mint fogalmazott, úgy próbálja és úgy kívánja ellátni elnöki feladatát, hogy egyfajta interaktív kapcsolatot létesít a hatalmi ágazattal, mindenekelőtt a kormánnyal, valamint a parlamenttel és a bíróságokkal.
A kormány ülését követően azt is bejelentették, hogy minden, az Országgyűlés által elfogadott és még államfői aláírásra váró törvényt ellátott kézjegyével Schmitt Pál köztársasági elnök. Az államfő hangsúlyozta: egyik törvényben sem talált alkotmányossági kifogást.
Az augusztus 6-án hivatalába lépett köztársasági elnöknek összesen tizenhárom jogszabályt küldött át az Országgyűlés.
|
Mi változik meg? Augusztusban megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanoknál, visszamenőlegesen csökken a társasági adó, szeptemberben pedig a közszférában életbe lép a bérplafon, és különadót kell fizetniük a bankoknak - egyebek mellett ezt tartalmazza a Schmitt Pál államfő által aláírt gazdasági és pénzügyi törvénycsomag. A csomagnak az állampolgárokat közvetlenül érintő elemei közül augusztus 1-jén - visszamenőleges hatállyal - lényegében egy lép életbe: a ház körül végzett munka adómentessége. A kihirdetést követő naptól szűnik meg a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra vonatkozóan. A törvény kihirdetésétől számított harmadik napon több intézkedés is hatályba lép: a társasági adó csökkentése - amely visszamenőlegesen, július 1-jétől lesz érvényes -, az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessége, illetve a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó eltörlése, így azt a második félévben már nem kell fizetni. Szeptember 1-jétől él majd az a szabály, amely alapján a közszférában bevezetik a kétmillió forintos havi bérplafont. A Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke esetében a kihirdetést követő nyolcadik naptól él a szabályozás, mégpedig úgy, hogy az elnök a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től, illetve PSZÁF-tól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese. |
MTI
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
