Simán lenyomjuk az inflációt?

Neil Shearing és David Oxley, a Capital Economics vezető feltörekvő piaci közgazdászai - az elemzés szerzői - szerint a hamarosan bejelentendő konszolidációs csomag méretét illetően a hazai össztermék (GDP) 2-2,5 százaléka a várakozási "alapmérce" a következő három évre, és "csalódást keltene" a piacon, ha a kiigazítás mértéke ettől bármennyivel is elmaradna.

A ház londoni szakelemzői szerint a vártnak megfelelő méretű intézkedések esetén a GDP-arányos magyar államháztartási hiány a legtöbb EU-tagállamtól eltérően az idén várhatóan "kényelmesen" a 3 százalékos maastrichti tűréshatár alatt lesz, és attól függően, hogy a kormány hogyan számolja el az állami szférába visszaterelt magánnyugdíj-pénztári vagyont, az egyenleg akár többletbe is fordulhat.

Akár 5 százaléknál is magasabb többletünk lesz?

Ezt más nagy londoni házak is jósolják. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlege által minap összeállított felzárkózó térségi konvergencia-elemzés Magyarországgal foglalkozó fejezete szerint annak nyomán, hogy a magyar kormány "gyakorlatilag államosította" a magánnyugdíjalapokat, az idei államháztartási mérleg a hazai össztermék 5 százalékánál magasabb többlettel is zárhat a 2,9 százalékos hiánycél helyett, és a GDP-hez mért államadósság-ráta a tavalyi 80 százalékról 70 százalékra süllyedhet.

A Capital Economics keddi londoni előrejelzése szerint "bár továbbra is sok a bizonytalanság", a csomag ahhoz jó eséllyel elégséges lesz, hogy "most" a 265-270 forintos euróárfolyam-sávban stabilizálja a forintot, és ez enyhítheti a (devizában eladósodott) háztartások pénzügyi helyzetével, valamint az importált inflációval kapcsolatos aggodalmakat. Figyelembe véve annak lehetőségét is, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa (a tagok kinevezési rendjének tervezett változása nyomán) márciustól enyhébb alapállásúvá válhat, az MNB alapkamata az év végére a jelenlegi 6 százalék alá süllyedhet - jósolják a Capital Economics  elemzői. A ház új előrejelzésében 5,50 százalékos idei év végi MNB-kamatszint szerepel.

A londoni elemzői közösségben mindazonáltal vita tárgya, hogy a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének módosítása nyomán várható-e a testület "galambbá" válása és az alapkamat csökkentése.

Az RBC Capital Markets globális befektetési társaság londoni részlegének vezető felzárkózó piaci elemzői minapi kommentárjukban szintén úgy vélekedtek, hogy a magyar jegybank alapkamata a jelenlegi 6 százalékon tetőzik, ugyanis a lejáró mandátumú monetáris tanácsi tagok utódai valószínűleg "nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra emelkedett".

A Morgan Stanley bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői legutóbbi tanulmányukban mindazonáltal "túlságosan leegyszerűsítőnek" nevezték azokat a véleményeket, hogy az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési rendjében és a testület összetételében várható márciusi változás után valószínűleg "galambok" csatlakoznak a tanácshoz, és emiatt nem lesz több MNB-kamatemelés. A cég elemzői szerint az ehhez hasonló feltételezések a múltban gyakran "igen tévesnek" bizonyultak. A ház továbbra is 6,75 százalékos idei MNB-kamatcsúcsot jósol. 

Inkább rövid távon bíznak bennünk

A Capital Ecomomics londoni elemzői keddi prognózisukban a konszolidációs intézkedések lehetséges későbbi hatásairól azt írták: az államháztartási egyenlegben és a forintárfolyamban várt rövid távú kedvező folyamatokkal együtt is kevésbé derűlátók azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány által tervezett lépésekkel középtávon helyreállítható lesz-e a költségvetés fenntarthatósága.

Lehetséges ugyan, hogy egyes kiadáscsökkentések "jól irányzottak" lesznek és tartós megtakarításokat eredményeznek, Shearing és Oxley véleménye szerint azonban az intézkedések jelentős része "gyaníthatóan" kevésbé kézzelfogható, "tipikusan nehezebben teljesíthető" kötelezettségvállalások - például hatékonyságjavításból eredő megtakarítások - felé hajlik majd. 

A Capital Economics elemzői mindemellett valószínűtlennek tartják, hogy a kormány ejti a következő évekre szóló, "eltúlzott mértékben derűlátó" növekedési előrejelzéseit. A ház szerint ez kérdésessé tesz több más hivatalos prognózist is, különösen azt a jelenlegi hivatalos álláspontot, hogy a GDP-arányos államadósság-ráta a következő években meredek csökkenésnek indul. A cég szakértői közölték, hogy 3 százalék körüli éves potenciális növekedési ütemet tartanak reálisnak a magyar gazdaságban, szemben a kormány 4-6 százalékos rövid távú várakozásával.

Shearing és Oxley szerint "mindent egybevetve" a várt konszolidációs csomag valószínűleg megerősíti Magyarország "viszonylag egészséges" rövid távú államháztartási deficitkilátásait, a két elemző azonban "meglepőnek" tartaná, ha jelentős előrelépés történne a strukturális hiány és a "hitelességi deficit" kezelésében

Moody´s: nehéz lesz költségvetési többlet mellett reformokat végrehajtani

Az idei évre tervezett 5-6 százalékos GDP-arányos költségvetési többlet mellett a kormánynak gazdaságpolitikai szempontból nehéz lesz strukturális reformokat elfogadtatni a lakossággal - mondta Dietmar Hornung, a Moody´s Investments Services alelnöke kedden az Amerikai Kereskedelmei Kamara (AmCham) budapesti kerekasztal beszélgetésén.

Dietmar Hornung Magyarország gazdasági pályáját elemezve elmondta: a különadók negatív hatással voltak a külföldi befektetésekre, de vannak arra utaló jelek, hogy a belső fogyasztás erősödik. A kockázat elsősorban a bizonytalanságból ered - tette hozzá. A hitelminősítő számításai szerint a magyar gazdaság növekedése 2-3 százalék körül alakulhat idén. "Az, hogy ennél erősebb, vagy gyengébb lesz-e, az nem olyan nagy jelentőségű; inkább az számít, hogy milyen a válság utáni potenciális növekedési ráta. Ehhez látnunk kell, hogy a strukturális reformokat bevezetik-e - mondta Dietmar Hornung.

Elemzők szerint tartható a hiánycél, de szükség van a konszolidációra

A januári államháztartási hiány magasabb volt az elmúlt néhány év első havi deficitjénél, ami az MTI által megkérdezett elemzők szerint enyhe figyelmeztetés a kiadások csökkentésének szükségességére, de a 3 százalék alatti éves hiány véleményük szerint tartható.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője úgy vélte: bár a deficit magasabb, mint az elmúlt egy-két évben, a hiánycél kényelmesen tartható így is. Megemlítette azt is, hogy a kormány mintegy 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot hoz létre, amelyet nem a költségvetési tartalékból és nem az adósságfinanszírozásra félretett keretből, hanem a 2011. évi költségvetésből töltenek fel. Ugyanakkor a korábbinál magasabb januári hiányt Árokszállási Zoltán enyhe figyelmeztetésnek nevezte.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint az adatok azt mutatják, hogy továbbra sem sikerült felszámolni a költségvetés "orrnehézségét" ( az év eleji magasabb hiányt). Az adatok is azt mutatják, hogy szükség van a kiadáscsökkentő lépésekre, mert azok nélkül továbbra sem fenntartható a költségvetési egyensúly. Hozzátette: a hiány ugyan elég magas, de a kormány elkötelezett a 3 százalék alatti deficit teljesítésében és "bőven van pénz" a hiány tartásához, így nagyobb aggodalomra még nincs ok - tudósít a távirati iroda.

MTI