Az USA, Mexikó, Brazília, Kína, Ny-Európa és a Dél-afrikai Köztársaság számos lakóprojektje bizonyítja, hogy a válság ellenére is érdemes olyan lakónegyedeket építeni, amelyek a jobb módú, felső-középrétegek lakásigényeit próbálják kielégíteni - állítják. A közlemény szerint ez az a réteg, amelyet a legkevésbé érint a válság. Ugyanakkor nekik is van mit félteniük, éppen ezért előszeretettel költöznek elkerített, bekamerázott vagy portaszolgálattal rendelkező lakóparkba - hívják fel rá a figyelmet. Mindez sokaknak kevés, éppen ezért több lakópark földszinti lakásait betörés elleni fóliákkal is ellátják, illetve extraként egyre több lakó kér riasztóberendezést a lakásába.
A Forest Hill elemzése szerint a döntéshozókat és a szociológusokat is megosztja az a kérdés, vajon szabad-e engedni az ilyen típusú lakóparkok térnyerését. A vevők ugyanis szeretik az elkerített lakóövezeteket, hiszen ezekben nincs átmenő forgalom, ennek köszönhetően gyermekeik is biztonságosabb környezetben élhetnek. Ám egyesek szerint ezek mellett sok negatívuma is van az ilyen lakóparkoknak. Városszociológusok szerint megbontják a városszerkezetet, a közösségi és magánrészeket látványosan fallal választja el. Ráadásul ez a fajta lakóparki kultúra felgyorsítja a szegregációt, a nem ott lakókban növeli a kirekesztettség érzését.
A gazdasági válság sújtotta hónapokban a lakosság körében egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, hogy érdemes-e új lakást vásárolni, vagy inkább egy festéssel, vagy esetleg a bútorok cseréjével felújítani a régit. Részletek>> |
Csak az elmúlt öt-hat évben közel 300 "lakópark" elnevezésű projekt épül a fővárosban. Az átlag magyar azonban csak azt hiszi, hogy lakóparkban él, mert ezt sugallta az ingatlanprojekt neve, amikor azt el akarták neki adni. A hangzatos elnevezések azt sugallhatták a vevőknek, hogy itt valami "extra" lakást vásárolhat meg. Valójában csak az alsó-közép osztályoknak épültek új lakások, amelyek leginkább a jobb minőségű lakótelepekre emlékeztetnek.
A válság azonban most ismét előtérbe helyezi a "klasszikus", szolgáltatásokkal teli lakóparkok tervezését és építését. Ebből azonban az alacsony kereslet - kínálati viszonyok miatt, jóval kevesebb kell majd a jövőben, mint azokból a "tömegtermékekből", mint amit az elmúlt 10-15 évben lakóparkként próbáltak eladni a fejlesztők. A közlemény szerint az eddig megépült lakóparkok alig 10-15 százaléka nevezhető valóban lakóparknak, a többi csak nevében hordozza ezt a kifejezést, tartalmában és minőségében nem. Ennek ellenére volna kereslet az ilyen lakásokra is.
Kutatások szerint a magyarok 70 százaléka szívesen lakna lakóparkban, ha pénztárcája engedné, hogy új lakásba költözhessen. A Forest Hill elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a következő években az olcsóbb kategóriákban csökken majd a kereslet, de a nagyobb értékű, minőségi lakások iránt megmarad az érdeklődés. A magasabb igényű vásárlók megjelenése rákényszeríti a beruházókat arra, hogy a következő években minőségi anyagokat használjanak az építkezéskor és a jövőben az sem lesz mellékes, hogy ki tervezi a lakást. Mindezeknek köszönhetően élhetőbb és építészetileg is "időtállóbb" lakóparkok épülhetnek, amelynek előszele már 2009-ben is érezhető lesz.
Építőipar: három cég a magyar igazság
Lakáshitel helyett a festékes bödönért nyúlunk?
Megnyugodhatnak a lakáshitelesek
Övön aluli lesz a februári gázszámla
Kenyérharc folyik az értékbecslők között
Privátbankár