Szabad pénztárválasztás: túl későn dönt majd az Ab?

Az Alkotmánybíróság (Ab) három hete már tartott egy meghallgatást a magánnyugdíjpénztárak ügyében, amelynek fő célja az "orientáció" volt - mondta Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. A meghallgatáson részt vett Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Mészáros József, az Országos Nyugdíjfolyósító főigazgatója és Surányi György, volt jegybankelnök is.

Bába Julianna elmondta: az Ab nem a jogi tartalomra fókuszált, hanem arra próbált választ találni, hogy volt-e gazdasági szükséghelyzet Magyarországon. Úgy vélekedett, a reálhozamok kifizetése után már nehéz lesz a pénztártagságot visszaállítani, az lett volna a legszerencsésebb, ha a vagyontranszfer előtt megszületik a döntés.

Utóbbi azért is lenne nehézkes, mert az államkasszába átfolyó pénztári forintokat a kormány tulajdonképpen már elköltötte, ezek a tételek már a költségvetési törvénybe is bekerültek: a MÁV és a BKV konszolidációját valamint a PPP-projektek kiváltását is ebből fedezik majd. Az NGM hiányprognózisaiban ugyan ezeket az összeget nem szerepelteti, viszont a legutóbbi adatközlésekhez rendre hozzáfűzte, hogy a hiány időbeli alakulása eltér az eddig megszokottól, részben a nyugdíjbefizetések átirányítása, részben a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által létrehozott 250 milliárdos költségvetési puffer miatt.

Kik járnak jól?

A pénztárszövetség elnöke elmondta: a vagyonátadás rendben lezajlott, a pénztárak előtt álló következő nagy feladat a tagi követelések kifizetése lesz. A reálhozam várhatóan magasabb lesz a korábban közöltnél, átlagosan 7 százalék lesz. Az 1998-ban belépett átlagos jövedelmű pénztártagoknak mintegy egymillió forintos egyenlege van, ők 8-9 százalékos reálhozamra számíthatnak - fűzte hozzá. Úgy tudjuk, hogy azok viszont, akik 2006-ban lettek tagok, nem számíthatnak semmi jóra.

MTI, Privátbankár