Szász Károly is felzárkózik Szalai Annamária mellé

Az NMHH vezetőjéhez, Szalai Annamáriához hasonlóan rendeletalkotási jogot kaphat a PSZÁF elnöke, Szász Károly is - legalább is egy bizottsági törvényjavaslat szerint. A felügyelet első embere többek között a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei és a magánnyugdíjpénztárak tekintetében az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére alkothatna külön szabályt.

Az új alaptörvénnyel való összhang  megteremtése érdekében módosítaná a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvényt a parlamenthez a gazdasági és informatikai bizottság által benyújtott törvényjavaslat, amely egyúttal bővítené a felügyelet szabályozási jogkörét is.

Ennek megfelelően a törvényjavaslat - a médiatörvény  rendelkezéseihez hasonlóan - felhatalmazást ad a felügyelet elnöke számára, hogy rendeletben állapítsa meg a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató tekintetében az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat.

Az ágazati törvényekben történő szerteágazó szabályozás helyett – a fogyasztói érdekek hatékonyabb védelme érdekében – a javaslat szerint a Psztv.-ben kerülne sor a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos PSZÁF rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazás megadására. A javaslat indoklása szerint az önálló szabályozási hatáskör fontosságát igazolja, hogy a Psztv. hatálybalépése óta eltelt mintegy öt hónap alatt már hat PSZÁF rendelet kihirdetésére került sor, és számos rendelet előkészítése folyamatban van.

A javaslat rögzíti azt is, hogy az alaptörvény alapján a Psztv. mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak. A törvény elfogadása esetén 2012. január 1-jén lép hatályba.

Előzmények: alkotmányos keretek és békéltetés

Az Országgyűlés 2010. december 13-án fogadta el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt (Psztv.), amely önálló alkotmányos szervként határozta meg a PSZÁF jogállását.

A felügyelet a Psztv. szerint Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerének felügyelő, ellenőrző és szabályozó szerve, amely felelős a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan működéséért - ismerteti a javaslat indoklása. Az új szabályozás mind mikro-, mind makroprudenciális szempontból érintette a felügyelet pénzügyi felügyeleti hatósági feladatait, szélesítette a fogyasztóvédelem területén betöltött szerepét, s új jogintézményként létrehozta a Pénzügyi Békéltető Testületet.

Az Alkotmány módosítása a felügyelet elnökét rendelet kiadására jogosította fel, amelynek kiadására a törvényben meghatározott feladatkörében kerülhet sor. Az Alaptörvény 23. cikke intézményesíti az önálló szabályozó szervet és annak alapvető szervezeti, jogállásra vonatkozó követelményeit, de külön nem nevesíti a felügyeletet.

A Psztv.-ben ezért rögzíteni kell, hogy a felügyelet önálló szabályozó szerv. A törvényjavaslat ezért az Alaptörvénnyel összhangban rendezi a Psztv. szervezeti szabályait, rendelkezik arról, hogy a felügyelet két alelnökének kinevezésére, a munkáltatói jogkör, valamint a megbízatás megszűnésével kapcsolatos jogosítványok gyakorlására a felügyelet elnöke jogosult.

Bevételek és tartalékok

A felügyelet bevételei — a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével — a javaslat szerint kizárólag a saját működésével összefüggő kiadásokra és a törvényben meghatározott célok megvalósítására fordíthatók.

A felügyelet bevételeiből évente — a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével — legfeljebb a tárgyévi bevétel 20 százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet, amely kizárólag a működés fedezetére használható fel, más célra nem vonható el, és a tárgyévet követően kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősül.

A felügyelet elnöke a PSZÁF által foglalkoztatottak részére hitelintézet útján nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön alapján fennálló követelésről — legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésével megállapított adómentes összeghatárig — lemondhat.
A módosítás révén lehetővé válik a civil fogyasztóvédelmi szervezetek fogyasztók érdekének védelmében végzett tevékenységének támogatása is.

A javaslat indoklása szerint a Psztv. hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai, valamint a piaci szereplők részéről érkezett kezdeményezések szerint célszerű és indokolt lenne a szabályozási kompetenciák bővítése.    

MTI, Privátbankár