"A rendszer nem érti meg, hogy a végtörlesztésnek forintban kell megtörténnie, már megint a kiskapukat keressük" - fogalmazott Szász Károly a Magyar Közgazdasági Társaság 49. vándorgyűlésén tartott előadásában.
Mint hozzátette: bár a jogszabály kimondja, hogy a közvetítői rendszer nem kérhet díjat a szolgáltatásért, egyes kisebb hitelintézetek mégis különböző bújtatott költségekkel felajánlják a közvetítőknek azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel átalakíthatják a portfóliójukat. Ez ellen fel kell lépni, alapjában kell újra gondolni a rendszer működését, ebben a piacnak és a szabályozóknak is van feladata és felelőssége - húzta alá.
A PSZÁF elnök
Szász Károly kitért arra, hogy a Bázel-III-nak nevezett, 2010-ben elfogadott nemzetközi pénzpiaci megállapodás teljesítése a magyar bankrendszertől 2019-ig 150-180 milliárd forint tőketöbbletet igényel. Mint mondta, az Európai Unióban a bankok 19.500 milliárd euró hosszú lejáratú finanszírozást biztosítanak 8.500 milliárd euró hosszú lejáratú forrásból. Magyarországon 232 milliárd euró finanszírozására 47,7 milliárd euró hosszú lejáratú eszköz áll rendelkezésre.
MTI
Egyértelmű, hogy nem lehet devizában a devizahiteleket végtörleszteni, bár egyes bankok a végtörlesztéshez szükséges forrást nem forintból, hanem devizából szeretnék biztosítani - mondta a PSZÁF elnöke
Napelemben egyre inkább nagyhatalom vagyunk.

Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél




