A lap birtokába került ÁBR-javaslat - szemben a miniszterelnök hét, csak regionális hatókörű biztosítójával - öt országos szolgáltatásszervezőt engedne a piacra. Az öt gazdasági társaságként működő, de 51 százalékos államú részesedésű cégben körülbelül 10 milliárd forintért jutna kisebbségi tulajdonhoz a befektető. Ezt a pénzt - a javaslat alapján - az ellátás fejlesztésére kellene fordítaniuk a piacra lépőknek. Az öt országos biztosítónak első pillanattól kezdve versenyeznie kellene az ügyfelekért, azaz: a területén élő járulékfizető nem lehetne automatikusan a tagja, szemben azzal, ami a kormányfő javaslatában áll.
Az ÁBR ugyanakkor az öt biztosító mellé már nem engedne újabb szereplőket belépni a piacra. Az egészségügyi szolgáltatóknak áraikkal, a szolgáltatásaik színvonalával kellene versenyezniük a biztosítók szerződéseiért. E koncepció gyengéje, hogy az állami többségű biztosító jogszerűen aligha engedheti meg magának a szabad szerződéskötési jogot. Viszont számolnak azzal, hogy egy második lépésben az állami tulajdonrész értékesíthető lenne a már jelen lévő magánbiztosítóknak.
A modellváltásról szóló politikai vita a lehetséges üzleti partnereket is megosztja: így korántsem biztos, hogy a megoldáshoz elég a két párt alkuja. A koncepciók versenyére reagáló üzleti biztosítók a piacra lépésük feltételéül szabták, hogy a vegyes tulajdonú társaságokban ők adják a teljes menedzsmentet. Elvárják azt is, hogy opcionális vételi jogot kapjanak az állami részre. Megjegyezték azt is, hogy a piacra lépés csak országos léptékű lehet, vagyis: a regionális elvet a többségük elvetette.
Csillapított verseny: egy biztosító, több pénztárPluszpénz a kórházaknak
Gyurcsány oldja meg a patthelyzetet?
Jótékony árukapcsolás: biztosítás mindenhez jár