A biztosítók törekednek rá, hogy minél pontosabb és kiterjedtebb adatbázisok alapján árazzák be termékeiket - nehéz azonban megmondani, hol van a határ a diszkrimináció és a kockázatok valós megítélése között. Az árazásbeli különbségtételnek hol a nők, hol pedig a férfiak a kárvallottjai, meglehet a kgfb-díjszabásban például nem azért kell többet fizetnie a nőknek, mert "butábbak", hanem mert a statisztikák szerint ők több balesetet okoznak. Az életbiztosításoknál a férfiak húzzák a rövidebbet, nem azért mert ők "gyengébbek", hanem mert statisztikailag kimutatható, hogy korábban halnak. Ezek mind olyan kockázatok, amelyet a biztosítónak bele kell építenie az árazásba: nyilvánvaló, hogy ha valaki nagyobb "fenyegetettséget" jelent a kockázatközösség tagjaira, annak nagyobb terheket is kell viselnie. Az egyensúly így tartható fent.
Tiltás eddig is volt, de a kivétel erősítette a szabályt
A biztosítási piacon tapasztalt "diszkrimináció" ellen az Európai Bíróság (EB) kezdte meg a küzdelmet, ami alapjaiban változtathatja meg a biztosítási termékek árazását, a cégek stratégiáját a jövőben. Sőt, a mostani "precedens" akár lehetetlenné is teheti, a szerződések normális árazását. Az EB március elején hozott ítélete szerint ugyanis 2012. december 21-ével hatályon kívül helyeződik a 2004-ben meghozott úgynevezett Gender Direktíva egyik legvitatottabb cikke, amely eddig lehetővé tette a tagállamok számára a direktíva alapesetétől való eltérést, vagyis a nemek szerinti megkülönböztetést a biztosítási díjakban, illetve szolgáltatásokban.
Bár a 2004-es direktíva preambuluma így kezdődött: "a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés megakadályozása érdekében ez az irányelv vonatkozik mind a közvetlen, mind a közvetett megkülönböztetésre", a biztosító társaságoknak volt némi "játéktere". Az irányelvtől eltérhettek a társaságok, ha vállalták, hogy nyilvánosságra hozzák és ötévente felülvizsgálják azokat a statisztikai adatokat, módszereket, amelyekkel igazolták e megkülönböztetést. ennyi kötelezettséget mindenki mert vállalni - a normál árazáshoz amúgy is nagyjából 4-5 évnyi statisztikából lehet olyan képet nyerni az élet valamely területéről, ami alapján már bátran lehet súlyozni a kockázatokat.
A hét évvel ezelőtt elfogadott Gender Direktíva implementálására 3 évet kaptak a tagországok, ennek megfelelően itthon 2007 novemberében meg is született az eltérő díjakat lehetővé tevő törvénymódosítás. A férfi-női tarifa bevezetését azonban csak "lényegi" eltérés esetén fogadta el a jogalkotó. Az EB mostani ítélete azonban nem hagy ennyi időt a biztosítóknak és a pénzügyi szolgáltatóknak, az eddig érvényes gyakorlatot 2012. december végével fel kell számolniuk, vagyis innentől kezdve már a statisztikai adatok is hiábavalóak. Két év múlva a nemi diszkrimináció végleg eltűnik a biztosítási piacról. Ez pedig jelentős kihívások elé állíthatja a szektort.
Eltűnik, de mégsem
A diszkriminációellenes ítélet azonban maga is diszkriminációt szül, az ugyanis nem visszamenőleges hatályú, vagyis csak az új szerződésekre érvényes. Azok a belga jogvédők, akik a mostani döntést is kiharcolták azonban nem mondtak le róla, hogy az ítéletet kiterjesszék a már meglévő kontraktusokra is. Az EB most meghozott ítélete akár precedensként is működhet a diszkrimináció ellen vívott harcban, melynek egyelőre úgy tűnik, a biztosítók, és rajtuk keresztül az ügyfelek lehetnek a vesztesei.
Az előírt határidőig, vagyis jövő decemberig új, újrakalkulált biztosítási termékeket kell kialakítaniuk, amelyekbe már a veszélyközösség heterogenitásának növekedéséből fakadó többletkockázatokat is beárazzák, így összességében mindenképp az átlagdíjak növekedése várható.
Megoldhatatlan matematikai feladvány előtt a biztosítási piac
Ha az életkor szerinti megkülönböztetést is lehetetlenné teszik, annak már beláthatatlan következményei lesznek – nyilatkozta Dr. Marczi Erika, a CIG Pannónia Életbiztosító belső ellenőre az ügy kapcsán a Biztosítási Szemlének.
Az Európai Bizottság 2008-ban tett javaslata értelmében a diszkrimináció minden formája tilos lenne a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, amennyiben a megkülönböztetés életkoron, valamely fogyatékosságon, vallási meggyőződésen vagy szexuális irányultságon alapszik. Ha ez bekövetkezne, az végképp katasztrófa lenne a biztosítók számára – fogalmazott a szakértő – mivel szinte kezelhetetlen állapotokat hozna biztosításmatematikai szempontból. Hazánkban ugyanis a nők és férfiak halandósága között háromszoros a különbség (másutt Európában mindössze 1,5-2-szeres), azonban egy 18 éves nő és egy 65 éves férfi között más harmincszoros! Ha ezt nem lehet a tarifákban érvényre juttatni, annak óriási következményei lesznek – tette hozzá Dr. Marczi Erika.
Statisztika vagy diszkrimináció?
A Gender Direktívával kapcsolatos változások az összes európai biztosítót kedvezőtlenül érinthetik. Mint azt a CIG Pannónia szakértője elmondta: 200 éves statisztikai táblákat, jól működő módszereket kell lecserélniük a társaságoknak, vagyis új szegmentálást kell kialakítaniuk az eddig megszokott nemek szerinti megkülönböztetés helyett, amely mindenképp költségekkel jár.
Megfizetünk az egyenlőségért
Nem minden terméknél kell azonban óriási díjemelkedésre számítani. Mint azt Marczi Erika elmondta, elsősorban azon termékek díja emelkedhet jelentősebben, ahol alacsonyabb a tőkerész, vagyis a klasszikus biztosításoknál, különösen a haláleseti biztosításoknál, ott azonban drasztikus változás jöhet. Ráadásul ezeknek a termékeknek nincs alternatívája a piacon. Az EB döntése újabb hatalmas csapást jelenthet ezeknek a termékeknek, melyek után idehaza - a legtöbb európai országgal szemben - még adókedvezmény sem érvényesíthető, sőt adójóváírás sem.
A unit-linked biztosításoknál kisebb áremelkedésre lehet számítani, nem véletlen, hogy sok biztosító már most is unisex árazásra tért át ezen termékeknél. Miután a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területén ma már alig térnek el egymástól a férfiak és a nők biztosítási díjai, itt nem kell nagy tarifamódosulással számolni. Az igen árérzékeny magyar piacon azonban így is nagy kihívások elé nézhetnek a biztosítók, az elmúlt évek tapasztalatai után nem valószínű, hogy ezt az árszintemelkedést lenyelik.
Ellenszélben
Az EB döntése teljesen szembemegy a biztosítási piac fejlődésével. A legújabb termékek és azok árazása ugyanis pont arról szólnak, hogy az ügyfelekről minél több információt begyűjtő biztosítók minél pontosabban felmérik azokat a kockázatokat, amit egy ügyfél jelenthet a teljes biztosított közösség számára. Ezek a tendenciák jól látszanak a hazai piacon is. Míg például korábban idehaza is jóval magasabb díja volt a motorosok kötelezőjének, mint az autósoké, az utóbbi időkben a biztosítók rájöttek, hogy nem minden motoros számít száguldó koporsónak. A díjak így csökkenni kezdtek. A cizelláltabb adatfelvétel nem feltétlenül volt eddig drágább, hiszen jellemzően az ügyfelek adatközlés vagy bevallásán alapult, amit a biztosítók általában szúrópróbaszerűen ellenőriztek. Az új döntés értelmében azonban az adatgyűjtés is drágulhat, az eseti jellegű vizsgálatokat ugyanis jóval több esetben kell majd elvégezni.
Nézőpont kérdése persze, hogy valóban diszkriminációnak ítéljük-e meg a biztosítási piac által eddig követett gyakorlatot. A kockázatok szempontjából inkább arról van szó, hogy a társaságok jutalmazták az ügyfelek kockázatkerülő magatartását, erre épül a kgfb-nél a bonus-malus rendszer is. De már Magyarországon is van olyan életbiztosító, mely nagyon alacsony díjakkal honorálja, ha ügyfele nem dohányzik. Az egyenlőséget a zászlajukra tűzők ugyanis sok esetben azok voltak, akik biztosítási szempontból épp hogy veszélyt jelentettek a biztosítottak teljes körére. A fogyasztóvédők ádáz küzdelmének hála, most pont azok állnak nyerésre, akik a kockázatközösségben eddig a leginkább "veszélyesnek" számítottak.
Privátbankár - Zsiborás Gergő