SZÉP Kártya: kaptunk hideget és meleget is

A módosítás szerint a szálláshelyek a kapcsolódó szolgáltatást nyújtó vállalkozások felé a kártya használatáért legfeljebb az adott kapcsolódó szolgáltatásra eső utalvány  1,5 százalékának megfelelő összeget számíthat fel. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének előkészítésével kapcsolatban május végén tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a rendeletet igazítani kell a gyakorlati életben fellépő tapasztalatok alapján, ennek része lehet a közvetítői jutalék esetleges maximálása. Az Országgyűlés sport- és turizmus bizottságának fideszes elnöke korábban úgy nyilatkozott: azok a szállásadók, akik a vendégcsomagban fürdőt, vendéglőt is ajánlanak a Széchenyi Pihenő Kártya keretein belül, cserébe elég magas jutalékot kérnének. Bánki Erik szerint emiatt a jutalék mértékét törvényben, legfeljebb maximálni kéne, mivel a pihenőkártya célja nem az, hogy a szállodák az egyéb szolgáltatókon meggazdagodjanak.  A ploitikus akkor még 3 százalékos plafonról beszélt.

Fontos továbbá, hogy a korábbiakkal ellentétben mégsem lesz ingyenes már az első társkártya sem. A kormányrendelet szerint a társkártya előállítási és kézbesítési költségeit az intézmény ugyanis a munkavállalóra háríthatja, az összeg kártyánként maximum 1500 forint lehet. Más jogcímen a társkártyával kapcsolatban költség továbbra sem hárítható sem a munkáltatóra, sem a munkavállalóra, így nem lehet pénzt kérni például a a társkártya használatával és a támogatás igénybevételével, valamint a társkártya visszavonásával kapcsolatban. Fizetni kell ugyanakkor az elveszett, ellopott vagy megrongálódott társkártyák pótlásáért.

A Széchenyi Pihenő Kártyával olyan szolgáltatások vehetők igénybe, amelyek a pihenést valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják, bármely szolgáltatás csak szálláshely-szolgáltatással együttesen vehető igénybe a kártya felhasználásával.

A Széchenyi Pihenő Kártya ötletét 2010 tavaszán a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság vetette fel. A kabinet 2011. március 30-ai ülésén fogadta el a kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet. Ezzel a kikötéssel - nem titkoltan - a hazai szálláshelyek vendégforgalmán kívánnak segíteni. A kártya alkalmazása becslések szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátorhatás figyelembe vételével a hivatalos tájékoztatás szerint a GDP 0,64 százalékos bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP-arányos javulása várható az új terméktől.

A Széchenyi Pihenő Kártyát, mint új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A juttatás - az üdülési csekkhez hasonlóan - járulékmentesen nyújtható és az adózási feltételei is igen kedvezőek. Mivel béren kívüli juttatásnak minősül, így a támogatás értékének szuperbruttósított (1,19-szeres) értéke után 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell a munkáltatónak fizetnie: tulajdonképpen tehát 19,04 százalékos közteherről beszélhetünk. A 300 ezres kereten felüli utalást már az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. 

Az üdülési csekk és a Széchenyi Pihenő Kártya jelenleg akár egyszerre is adható kedvezményes javadalmazási formák, ugyanis jogszabály a párhuzamosan történő juttatásukat nem zárja ki. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a kedvezményes összeghatár több juttatótól származóan is együttvéve értendő, vagyis egy olyan alkalmazott, aki két helyen is dolgozik, nem kaphat mindkét állása után egyszerre 300 ezer forintnyi pihenőkártyára utalt juttatást.

Privátbankár - Korcsog Miklós