Szili: legyen kétkamarás a parlament

A Szent Korona országa, kétkamarás parlament, a rendszerváltás hazugsága - többek között ezek a kifejezések hangzottak el eddig a T. Házban. Megkezdődött az új alaptörvény vitája

Az Országgyűlés elnöke szerint gyakorlatilag újjá kell építeni Magyarországot: tabuk és mismásolás nélkül, de higgadtan és tárgyilagosan felül kell vizsgálni mindazt, ami a rendszerváltoztatás kezdete óta jött létre, illetve amit az azt megelőző korszakból hoztak magukkal.

A fideszes Kövér László kedden a parlamentben, a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatának expozéjában azt mondta: "arra a hazugságra épült az úgynevezett rendszerváltozás rendszere, hogy lehet tisztességes, valódi kiegyezésnek számító kompromisszumot kötni olyanokkal, akik másokkal mindig is csak az erő nyelvén tudtak beszélni, akik magukat a történelem kiválasztottjainak hirdették, de akik nem hittek soha semmiben, ellenben készek voltak bármikor bárkit elárulni, akik mindig is megvetettek minden értéket".

Kövér: Szent Korona megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét

"Tévedésünkért vagy jóhiszeműen vállalt hazugságainkért keserves árat kellett fizetnünk: nemcsak gazdasági és szociális válság sújtja ma hazánkat, de működőképesnek hitt alkotmányos rendszerünk is szinte csődöt mondott" - fogalmazott a házelnök.

Érvénytelennek nevezte az 1949-es alkotmányt Kövér László az új alaptörvény kedden megkezdődött parlamenti vitáját megnyitó felszólalásában.

 

A politikus - akinek e kijelentését taps fogadta - kitért arra, hogy a nemzeti hitvallást megállapítja: tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, illetve az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét. Mint mondta, a Fidesz-KDNP-s javaslat szerint az alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, az és a jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek.

Szili: népszavazásra van szükség

Szili Katalin szerint az új alkotmány csak akkor lesz képes betölteni a szerepét, a nemzet alaptörvénye lenni, ha széles társadalmi támogatottságon nyugszik, és nem szűk elit magánügye csupán.

A volt házelnök, független képviselő az általa benyújtott alaptörvény-tervezet keddi parlamenti expozéjában kiemelte, hogy a javaslat értelmében az új alkotmány hatályba lépésének feltétele ügydöntő népszavazás lenne. A tervezet célja, hogy növelje a társadalom tagjainak biztonságát, erősítse a demokratikus berendezkedésbe vetett hitet - mondta, és érvelt a kétkamarás parlament mellett, amely szerinte a konszenzuális demokrácia felé közelítené a konfliktusos magyar közéletet.

Reményét fejezte ki, hogy a kormánypártok nyitottak a vitára, és figyelembe veszik az általa vezetett Szociális Unió alkotmánytervezetének téziseit.

Szili Katalin szerint a magyar alkotmányos rend régi hiányossága volt, hogy nem tartalmazta kellő súllyal a szociális jogokat, köztük a munkához, a lakhatáshoz való jogot, és egyáltalán nem szerepelt benne a magyar természeti kincsek - így például a vízkészletek, termőföldek - védelmének kötelezettsége.

Legyen újra kétkamarás a parlament?

 A politikus hangsúlyozta: az általuk vizionált új közjogi struktúra legfőbb célja a profitmaximalizálásra összpontosító piacgazdaság szociális és ökológiai korlátok közé szorítása. Ez egyben garantálná a jövő generációk egészséges környezethez való jogát is - tette hozzá Szili Katalin.

 A felsőház visszaállítását szorgalmazta Szili Katalin az általa beterjesztett alkotmánytervezet expozéjában kedden a parlamentben. A független képviselő a magyar alkotmányos örökség legfontosabb elemének nevezte a kétkamarás törvényhozást, és kifejtette: Magyarország úgy szabadulhat meg végérvényesen "a hazánkat az európai népek közösségéből hosszú évtizedekre kitaszító kommunizmus árnyékától", ha visszatér a kétkamarás parlament nemzeti hagyományoknak megfelelő, de korszerűsített modelljéhez.
Szerinte a delegatív felsőház kiszámíthatóbbá, megfontoltabbá tenné a gyakran törvénygyárként működő parlamentet.    A volt házelnök szerint ugyanakkor "a választói tömegek nyomásától mentes, a cikluslogika szorításától kevésbé függő" felsőház újjáalakítását a jövő generáció érdekeinek megjelenítése is indokolja.

Lázár: történelmi hibát vétett az MSZP és az LMP

A Fidesz frakcióvezetője szerint az MSZP és az LMP képviselői történelmi hibát követnek el azzal, hogy nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában. Lázár János erről vezérszónoki felszólalásában beszélt a Fidesz-KDNP új alaptörvényre vonatkozó javaslatának általános vitájában kedden a parlamentben.

A kormánypárti politikus kiemelte: az ellenzéki kritikákkal ellentétben a mostani alkotmányozási folyamat formailag minden elvárásnak megfelel, ráadásul a jelenleg hatályos alkotmány rendelkezik úgy, hogy ideiglenesnek tekinti magát, ezért az új alaptörvény megalkotása a rendszerváltozás óta létező feladat.

Lázár János hangsúlyozta: az új alkotmány szövegében nincs semmi önkényes, illegitim, vagy bármi, ami ellentmond a demokrácia szabályainak. A Fidesz frakcióvezetője megerősítette, hogy a nemzeti konzultáción beérkezett javaslatok alapján elkészített módosító indítványokat jövő hétfőn ismerteti Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben.

Ha Jobbik, akkor Szent Korona-tan

Ha  a  Szent Korona-tanra épülő jogfolytonosságot helyreállítanák,  a jobbikos képviselők örömmel vennének részt a vitákban és segítenének abban, hogy az alkotmányt négyötödös többséggel fogadják el - mondta a parlamentben az alaptörvény vitájában a Jobbik egyik vezérszónokaként felszólaló Vona Gábor.

A frakcióvezető kijelentette, hogy a kormánypártok viszont nem ezt akarják, mert egy pillanatig sem merült fel bennük, hogy "éljenek és ne visszaéljenek a történelmi lehetőséggel, amelyet nem megszereztek, csupán az ölükbe hullott".

Leszögezte, hogy ennek ellenére azért vesznek részt a vitában, mert felelősséggel tartoznak a szavazóiknak, a Szent Koronának, az őseiknek és a jövő magyarságának is.

KDNP: új korszak jön

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint eljött az ideje annak, hogy egy új korszak kezdődjön, s ennek az új korszaknak a startköve lesz az alkotmány.

Harrach Péter a kisebbik kormánypárt vezérszónoka az új alaptörvény kedden kezdődött általános vitájában kiemelte: mindenkit meghívtak az alkotmányozás folyamatába, aki nem kíván részt venni benne, magát rekeszti ki. Ettől még az új alaptörvény minden magyar ember, a teljes nemzet alkotmánya lesz határon innen és túl - fogalmazott a kormánypárt frakcióvezetője.

Tarnai Richárd a párt másik vezérszónoka azt mondta: ez a dokumentum lesz az, amely meghatározza a következő évtizedek Magyarországát.

 

MTI, Privátbankár