Az IMF és a Világbank éves rendes közgyűlésén rengeteg szó esett az euróövezeti adósságválságról, érdemi lépés azonban csak Afrika szarvának ügyében született A háromnapos konferenciát Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója nyitotta meg, aki megállapította: három évvel ezelőtt sokkal több mozgástere volt az államoknak, hogy segítsék a gazdasági kilábalást, de ennél fontosabb különbség a válság mostani szakasza és az eleje között, hogy hiányzik a kollektív lendület a válságkezelésből.
A szakember megismételte a két nappal korábban megjelent Világgazdasági kilátások című IMF-jelentés gazdasági értékelését, amely szerint van még kiút a világgazdaság számára a válságból, de ez az ösvény már egyre keskenyebb. "Veszélyes új szakaszába léptünk a válságnak" - fogalmazott a vezérigazgató.
A közgyűlés talán legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy a Világbank bejelentette: a korábban odaítélt 500 millió dollárról 1,88 milliárd dollárra emeli az elmúlt 50 év legpusztítóbb szárazsága következtében éhínséggel küszködő kelet-afrikai térségnek, az Afrika szarvának nyújtandó segély összegét.
A konferencia azonban többnyire a világgazdasági válságról, azon belül is leginkább az euróövezeti adósságválságról szólt.
Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter arra hívta fel az európai kormányok figyelmét, hogy fel kell gyorsítaniuk válságkezelő lépéseik végrehajtását annak érdekében, hogy megelőzzék az újabb pénzpiaci nyugtalanságot. Elmondta: túl sok figyelem összpontosul Görögország költségvetési helyzetére, holott a válság már rég túlhaladta ezt a kérdést. "Ki kell küszöbölni a tovagyűrűző államcsődök, a bankbezárások és a katasztrofális kockázatok veszélyét, máskülönben minden más erőfeszítést ellehetetlenítenek mind Európában, mind globális szinten" - fogalmazott a közgazdász.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke beszédében amellett érvelt, hogy a világ pénzpiacait sújtó szuverén adósi gondok nem csak Európában vannak, jóllehet a legakutabb feszültségek itt jelentkeznek; Európa a probléma epicentruma. Az EKB elnöke arra ösztönözte az euróövezeti államokat, hogy a lehető leghamarabb fogadják el a július 21-i euróövezeti csúcson kijelölt válságkezelő intézkedéseket.
Jürgen Stark, az EKB távozó alelnöke elmondta: "tévedés azt hinni, hogy a laza monetáris politika megoldja a jelentős strukturális problémákat".
Hasonlóan éles hangot ütött meg Axel Weber, a német Bundesbank korábbi elnöke, aki a konferenciát lezáró beszédében kijelentette: Európának a válság valódi okaira kellene összpontosítania ahelyett, hogy időt pazarol olyan új mechanizmusokról való tárgyalásra, amelyek az egyes országok hitelfelvételi költségeinek csökkentését célozzák.
Weber élesen bírálta a közös euróövezeti kötvények gondolatát és arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős kockázatokkal járna, ha az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) arra használnák fel, hogy garanciaként szolgáljon az Európai Központi Bank (EKB) számára tőkeáttételes finanszírozáshoz.
George Osborne brit pénzügyminiszter amellett szólalt fel, hogy most már sokkal sürgősebb, mint akár három héttel ezelőtt, hogy az euróövezet elkezdje kezelni problémáit. A politikus szerint a valutauniós döntéshozóknak "nem hónapjaik, hanem csak heteik vannak a megoldásra".
A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció pénzügyminisztere szerint a legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdasági hatalmak csoportjának (G20) novemberi franciaországi csúcstalálkozója "lesz az a pillanat", amikor már elő kell állni egy átfogó megoldási tervezettel. Több nagy londoni befektetési és elemző ház szerint azonban lehetséges, hogy máris késő.
Soros György, a magyar származású befektető a közgyűlés egyik panelbeszélgetésén kijelentette: most súlyosabb a válság, mint 2008-ban volt, mivel akkor helyükön voltak azok az európai hatóságok, amelyekkel kezelni lehetett a válságot; most létre kell ezeket hozni. A tőzsdei befektető szerint "ténylegesen elképzelhető, hogy Görögország nem lesz képes elkerülni az államcsődöt". Egy görög csőd esetében elsődleges fontosságú, hogy megvédjék az európai bankrendszert és megfékezzék a tovagyűrűző hatásokat - tette hozzá.
A görög csőd többé nem tabu
Éppen ezzel kapcsolatos hírek jelentek meg Londonban több vasárnapi lapban is, amelyek nem hivatalos értesülésekre hivatkozva azt írták: Görögország "rendezett csődjének" lehetővé tétele is felmerült a hétvégi éves közgyűlésén. A lapok szerint ezzel együtt 2-3 ezer milliárd eurós (580-870 ezer milliárd forintos) "tűzfalat" is felhúznának a többi sebezhető eurótagállam köré, megakadályozandó a görög törlesztésképtelenség következményeinek járványszerű továbbterjedését.
Nemrég először került sor arra, hogy egy az EKB egy magasrangú alkalmazottja nyilvánosan a görög csőd lehetőségéről beszéljen: Klaas Knot, az Európai Központi Bank kormányzó tanácsának holland tagja szerint nem lehet már kizárni azt, hogy a görögök nem fogják tudni visszafizetni adósságukat. A Bundesbank elnöke, Jens Weidmann nem kívánt reagálni Knot szavaira.
A The Sunday Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint a körvonalazódó terv három fő eleme a portfólióikban görög államadósságot tartó - és így görög törlesztési leállás esetén sebezhetővé váló - euróövezeti bankok feltőkésítése, az EFSF jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának feltöltése 3 ezer milliárd euróra, és végül Görögország "ellenőrzött" törlesztési leállásának lehetővé tétele legalábbis a görög államadósság egy bizonyos hányadának erejéig.
A tekintélyes vasárnapi brit lap forrásai szerint mindazonáltal Görögország ezután is az euróövezet tagja maradna.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
