Az év utolsó hónapjában a nettó hiteltörlesztés 21 milliárd forint volt, míg a betételhelyezés 8,7 milliárd forintra rúgott.
Az MNB adataiból az derül ki, hogy a múlt esztendőben egyedül az első negyedévben volt a vállalati szektor nettó hitelfelvevő, akkor is úgy, hogy a 90 milliárd forintnyi betétkivonás meghaladta a 32 milliárdos nettó hiteltörlesztést. A többi három negyedévben a vállalati szektor nettó megtakarító volt úgy, hogy a második és negyedik negyedévben törlesztette a hiteleket és betéteket helyezett el, a harmadik negyedévben pedig a hitelfelvétel 15,6 milliárddal meghaladta ugyan a törlesztéseket, de a 48 milliárd forint új betét megtakarító pozíciót eredményezett a vállalati szektornak.
Az adatokból nem derül ki, hogy a mérsékelt vállalati hitelfelvétel mennyiben írható a lanyha beruházási kedv, vagy a bankok korlátozott hitelezési hajlandóságának a rovására, de az látszik, hogy a vállalati szektor betétállománya a negyedik negyedévben 121, az egész tavalyi év során 311 milliárd forinttal nőtt, miközben a bankrendszerrel szemben fennálló tartozásuk rendre csak 10, illetve 55 milliárd forinttal emelkedett.
A harmadik negyedév kivételével a tavalyi évet jellemző vállalati hiteltörlesztés az első és a negyedik negyedévben a forinthitel-felvételt meghaladó devizatörlesztés, a második negyedévben viszont a devizahitel-felvételt ötszörösen meghaladó (171 milliárd forint) forinttörlesztés eredőjeként alakult ki.
A betéti oldalon egyedül a negyedik negyedév mutatta, hogy a vállalatok forintban és devizában egyszerre helyeznek el betéteket. Az első negyedévi betétkivonás 169 milliárd forintkivonás és 79 milliárd devizabetét, a második negyedévi megtakarítás viszont 326 milliárd forintbetét és 127 milliárd devizabetét-kivonás eredőjeként alakult ki. A harmadik negyedév éppen fordított képet mutat 72 milliárd forintbetét-kivonással és 120 milliárd devizabetét-elhelyezéssel.
MTI