A másodfokon eljáró francia bíróság hatályon kívül helyezte a Nanterre-i Kereskedelmi Bíróság 2010. december 3-án hozott határozatának minden rendelkezését - olvasható a közleményben.
Mint írták, a bíróság elutasította a gyártó, a francia Alstom Transport kérelmét, így a Bayerische Landesbank és a Credit Agricole Corporate and Investment Bank teljesítheti fizetési kötelezettségét a BKV Zrt.-vel szemben.
A határozat azt is megállapítja: a BKV igazolta, hogy szabályosan hívta le az alperes bankok által kibocsátott bankgaranciát.
A bíróság ezen felül a fellebbezési költségek megfizetésére kötelezi az Alstomot - áll a közleményben.
A bankoknak az MTI információja szerint öt napon belül kell átutalniuk a több mint 30 milliárdos összeget a budapesti közlekedési cégnek.
Miért is jár vissza?
A BKV október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet a 2-es és 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek még 2006-ban. A felmondása oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt.
A felbontással egyidejűleg a BKV megpróbálta lehívni a szerződésben foglalt bankgaranciát, amelynek jogosságát az Alstom vitatta. Álláspontjuk szerint ugyanis a BKV jogtalanul mondta fel a szerződést, így a garancia lehívása sem lehet jogos.
Az Alstom be is perelte a BKV-t emiatt, az ügy végül egy nanterre-i bíróságon kezdődött meg. A francia igazságszolgáltatás december 9-én hallgatta meg a feleket, majd az Alstom december 21-én közölte, hogy a bíróság nem jogerősen úgy döntött, megtiltja a BKV-nak a bankgarancia lehívását.
Másodfokon a versailles-i bíróságon folytatódott a per, a hatóság május 4-én hallgatta meg a feleket.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) október 18-án utasította el a szerelvények végleges típusengedélyének kiadását, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a Metropolis kocsi fékjei ugyanolyan biztonságosak lennének, mintha azokat a magyar vasúti járműszabályzat szerint gyártották volna le. Emiatt nem adták meg a derogációt (jogszabálytól való eltérést) a francia cégnek.
A szerződés szerint az Alstom 22 szerelvényt gyártana a 2-es metróvonalra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a 4-es vonalra 114 millió euróért.
A Fővárosi Önkormányzat tavaly június 3-i döntésével kötelezte a BKV vezérigazgatóját arra: meg kell szüntetnie az Alstom konzorciummal kötött szerződést, ha a gyártó az év júliusáig végéig nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt a 2-es vonalra szánt szerelvényekre.
A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, míg az Alstommal szemben legfeljebb tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet. Az előlegre, illetve a jóteljesítésre vonatkozó bankgaranciát a BKV megpróbálta lehívni, és bejelentette kötbérigényét is.
A franciák tudomásul veszik a bíróság döntését
Az Alstom cég tudomásul veszi a Versailles-i Fellebbviteli Bíróság döntését, amelynek alapján a BKV lehívhatja a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatos, több mint 30 milliárd forintos bankgaranciát, de továbbra is jogszerűtlennek tartja a szerződésbontást.
A francia cég közleményében azt írta: a Versailles-i Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezte a Nanterre-i Kereskedelmi Bíróság előző, a bankgarancia lehívását megtiltó döntését és "ideiglenes intézkedésként" utasítja a bankokat a BKV által lehívni kívánt összeg kifizetésére.
Az Alstom ugyanakkor hozzátette, hogy a bíróság nem vizsgálta a BKV szerződésbontását, amelyet ők továbbra is jogszerűtlennek tartanak, ezért a megfelelő módon és fórumokon folytatják szerződéses jogaik érvényesítését.
Mint írták, továbbra is elkötelezettek abban, hogy a Budapestnek gyártott metrókocsikkal kapcsolatos vitás kérdéseket a két fél tárgyalás során megoldja.
MTI