Az államháztartás központi alrendszerének szeptember havi hiánya 25,9 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 18,6 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 32,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 11,9 milliárd forintos deficittel zártak.
A MOL részvénycsomag vásárlására fordított kiadás egyszeri jellegű, ezért azt az éves összehasonlításban nem célszerű szerepeltetni - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében, és ezt az év hátralevő részében is mellőzzik. Az éves teljesítés vizsgálatakor és az előző évvel való összehasonlíthatóság céljából az elmúlt évben az ez időszakban még nem létező ágazati különadó bevétellel, valamint a magánnyugdíjpénztári vagyonelemek értékesítéséből előirányzott, de még nem teljesült bevétel időarányos részével korrigált egyenleget használja a hivatal. Ez a korrigált egyenleg az eredeti költségvetési előirányzathoz viszonyítva 111,8%.
2010-ben az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi deficitje 1089,1 milliárd forint volt, mely az éves teljesítés 122,4%-a. A tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének szeptemberi hiánya 7,7 milliárd forintot tett ki.
Az egyenleg alakulásának fontosabb okai
A központi költségvetés 2011. évi hiányának időarányosnál magasabb alakulását jellemzően egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevételek 528,8 milliárd forintos összegének teljesítésére az év végi hónapokban kerül sor. Az NGM szerint mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés hiánycélját.
A központi költségvetés szeptember havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 32 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok előző évit meghaladó bevételi többletei állnak. A növekedés egyrészt a kormányhatározatok alapján elrendelt maradvány-átvételeknek, másrészt pedig az uniós programokon belül a Regionális Operatív Programoknál az uniós bevételek utólagos elszámolásának köszönhető.
A kiadások 18,5 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Ez főként a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási növekedésnek tudható be. A többletet egyrészt a kormányhatározatok által előírt fejezeti maradványszámlákhoz történő befizetések és különféle pénzeszközátadások, másrészt pedig az uniós programok felfutásai okozzák.
Az NGM adatai szerint a kamatkiadások 2011 szeptemberében 51,3 milliárd forintot tettek ki, 20,6 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 15,2 milliárd forintos szintet értek el, 3,2 milliárd forinttal haladták meg az előző évit. A nettó kamatkiadások (36,1 milliárd forint) összességében 17,4 milliárd forinttal lettek magasabbak, mint az előző évben. A társadalombiztosítási alapok 32,6 milliárd forintos hiányának alakulásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 ben már a teljes járulék befizetést tartalmazzák. Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011. február hónapjától e támogatások már teljesen megszüntetésre kerültek. A kieső támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félév további hónapjaiban pótolni.
Az elkülönített állami pénzalapok szeptember havi 11,9 milliárd forintos hiánya az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok bevételei 4,4 milliárd forinttal, a kiadásai pedig 12,1 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A kiadások közül elsősorban a Munkaerőpiaci Alap és a Bethlen Gábor Alap kiadásai alakultak nagyobb összegben, mint tavaly.
Privátbankár