Toborozhatnak, de nem válogathatnak a biztosítók

Az egészségbiztosító pénztáraknak legalább ötszázezer ember ellátását kell majd garantálniuk - mondta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, a Fidesz által kezdeményezett parlamenti vitanapon.

A pénztárak alapvetően a megyék mentén épülnek fel, kivéve Budapesten és Pest megyében, amelyek négy területre bomlanak. A 18 megyével együtt így összesen 22 területre indulhat meg a licit - mondta a tervezett egészségbiztosítási rendszert ismertetve Horváth Ágnes, a "Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás?" című vitanap elején.

A tárcavezető szólt arról, hogy a legalább félmillió ember ellátásának garantálása kétféleképpen lehetséges. Az egyik szerint a leendő befektető úgy licitál, hogy rögtön megszerez egy ekkora lakosságtömeget, a másik lehetőség szerint pedig kisebb területre pályázik, de a licit után toboroz. Horváth Ágnes hangsúlyozta: bármelyik megoldást is választja a pénztár, a licit után megnyílik a toborzás lehetősége és ekkor dönthetünk először arról, ki legyen az, aki az egészségbiztosítási ellátásunkat szervezi.

A rendszerről szólva Horváth Ágnes a garanciák között említette, hogy a pénztárak számára tilos lesz a szelekció, vagyis nem válogathatnak a jelentkezők között. Ezt segíti a fejkvóta-rendszer is, amelyben a pénztár meghatározott összeget kap majd a forrásokból a biztosított kora, neme és egészségi állapota alapján. Egy idős és beteg ember után természetesen több pénz jár - tette hozzá magyarázatképpen.

A kormány elfogadta az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényt, és még a héten benyújtja az országgyűlésnek - jelentette be Budai Bernadett kormányszóvivő. Elmondta ugyanakkor, hogy a részleteket csütörtökön Horváth Ágnes egészségügyi miniszter ismerteti. A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy az új rendszer semmilyen pluszterhet nem ró a lakosságra, viszont garanciákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül. Hozzátette: a biztosítók nem szelektálhatnak a hozzájuk jelentkezők közül, és mindenki azt a biztosítót választhatja, amelyiket akarja. Budai Bernadett kitért arra: évente egyszer, október 15. és november 15. között lehet biztosítót váltani. Hangsúlyozta: az új egészségbiztosítási rendszerben fennmarad és erősödik a szolidaritás, illetve a nemzeti kockázatközösség elve.

A miniszter megerősítette, hogy nem változnak a járulékok, továbbra is szabadon lehet háziorvost választani és mindenki kötelezően biztosítva lesz a jövőben is. Újra hangsúlyozta azt is, hogy megszűnhet a teljesítmény-volumenkorlát, az az intézmény pedig, amelyet több beteg keres fel, mert jobb szolgáltatást nyújt, nagyobb finanszírozási összegre számíthat.

A nyereségről beszélve Horváth Ágnes hosszasan ecsetelte, hogy a pénztárak termelhetnek nyereséget, de arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kapnak garanciát a haszonra.

Az MSZP nem több-biztosítós egészségbiztosítási rendszert kíván létrehozni - mondta Kökény Mihály, a párt szónoka. Kökény Mihály szerint az átalakítás célja, hogy tisztább, világosabb viszonyokat teremtsenek az egészségbiztosításban. Hozzátette: az új rendszernek meg kell felelnie a társadalombiztosítás mai értékeinek.

A szocialista képviselő azt mondta, erősíteni kell a társadalmi szolidaritást, egyben kell tartani a nemzeti kockázatközösséget, meg kell tartani a kötelező részvételt, a jövedelemarányos járulékfizetési kötelezettséget. Az új rendszernek jobban érvényre kell juttatnia az ellátásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségét - szögezte le Kökény Mihály, aki hangsúlyozta: az MSZP-frakció nem több-biztosítós rendszert akar létrehozni. Kitért arra, hogy az egységes egészségbiztosításon belül a működtetést egy új szereplőre, az állami többségi tulajdonban maradó pénztárakra bízzák.

A kormánypárti képviselő azokra a felvetésekre, miszerint az egészségügy nem üzlet, azt felelte: az egészség értéke felbecsülhetetlen, pénzben nem lehet kifejezni, de megőrzéséhez olyan eszközöket kell igénybe venni, amelyeknek igenis köze van a piachoz. Kökény Mihály elmondta, hogy az új egészségbiztosítási rendszer igazi hungarikum lesz, ezért sem kifogásolható, hogy a magyar viszonyoknak leginkább megfelelő megoldást keressék meg.

Mikola István azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza a társadalombiztosítás átalakításáról szóló törvényjavaslatot, mert annak lényege szerinte az eddigi társadalombiztosítási elv feladása és nyereségérdekelt, piaci társaságok bevezetése a rendszerbe. A fideszes képviselő azt mondta, a jelenlegi rendszer alapjain szeretnének nemzeti társadalmi egészségbiztosítást. Úgy vélte, meg kell őrizni az egy szervezetű, nemzeti szinten egységes rendszert, az ország összes állampolgárát magában foglaló kockázatközösséget, a kötelező tagságot, a jövedelemarányos járulékfizetést, és biztosítani kell az országgyűlés ellenőrző szerepét.

Az ellenzéki politikus kifogásolta az egészségügyi reform eddigi lépéseit, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Mint mondta, nem nevezhető a reform az egészségügy megújításának, ha úgy kezdődik, hogy eltávolítják a szakmát. Mikola István a gyógyszerpiacról elmondta: idén közel negyven milliárd forinttal növelték meg a lakossági terheket, és az emberek tíz százaléka nem tudja kiváltani a gyógyszereket.

Béki Gabriella (SZDSZ) azt fejtegette felszólalásában, hogy az egészségbiztosítás átalakításával a választás lehetőségét és a versenyt párhuzamosan kell biztosítani. Mint mondta, a piacra belépő pénztárak jobban oda tudnak figyelni arra, mire költik a pénzüket. A liberális képviselő elmondta: a társadalombiztosítást, mint elvet a kormányoldal sem akarja felrúgni. Azért tesszük le a voksunkat a több-biztosítós rendszer mellett, mert olyan ösztönzők működnek benne, amelyek a jobb minőséget biztosítják - tette hozzá.

A kormánypárti képviselő elismerte, hogy ez a rendszer drágább, míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) működése olcsóbb, de az OEP-nek nincs érdekeltsége a jobb működésben.

Az MDF csak olyan egészségügyi reformot támogat, amelynek a kockázata nem nagyobb, mint más megoldásoké, a KDNP szerint deficites az egész ellátórendszer, zűrzavaros az ellátás. Dávid Ibolya és Nagy Kálmán a két ellenzéki párt szónokaként egyaránt elutasította a kormány egészségbiztosítási koncepcióját a Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás? című parlamenti vitanapon.

"A Magyar Demokrata Fórum szerint szükség van a változásra, szükség van az átalakításra, de nem létezik csodagyógyszer, mindennek megvan a kockázata és a maga mellékhatása. (...) Nem támogatjuk a tervezett egészségbiztosítási reformot, mert nem segíti elő a szolgáltatók közötti versenyt, mely csakis akkor valósulhat meg, ha a beteg szabadon választhat" - hangsúlyozta Dávid Ibolya.

Az MDF elnökének véleménye szerint nem tisztázott, hogy pontosan milyen ellátást kap a beteg, nincs garancia arra, hogy miképpen szüntethető meg a hálapénz, a kormány koncepciója nem javítja az egészségügyben kialakult helyzetet, és a jelenleginél többe kerül az új rendszer működtetése. Dávid Ibolya kitért arra is, hogy a kormány egészségbiztosításra vonatkozó tervei kidolgozatlanok, maga a koncepció rosszul ütemezett, zavaros.

Az ellenzéki párt elnöke azért is bírálta a kormányt, amiért hatástanulmányok, egyeztetések, az érintettek felkészítése és megfelelő előkészítés nélkül dolgozta ki a törvényjavaslatot. Az MDF-es politikus úgy vélte, az országgyűlés előtt fekvő koncepció növeli a kockázatot, és kiszámíthatatlan mellékhatásai vannak.

A KDNP nevében felszólaló Nagy Kálmán úgy fogalmazott: zűrzavarossá vált az ellátás, és az egész ellátórendszer deficites. A biztosítók nem tudják, hogy a meccsre vesznek-e jegyet, vagy megkapják a stadion egy részét - mondta a kereszténydemokrata képviselő arra utalva, hogy nem tisztázott, milyen szerepük lesz a biztosítóknak az új egészségbiztosítási rendszerben.

Nagy Kálmán szerint a több-biztosítós rendszer bevezetésével nő a különbség a budapesti és a vidéki betegek ellátása között. A KDNP vezérszónoka kitért arra: két évtized telt el úgy Magyarországon, hogy az egészségügyet nem sikerült felzárkóztatni a nyugat-európai orvoslás színvonalához.

Megszűnik a teljesítmény volumenkorlát
"Válsághangulat van az országban"
Fidesz: Gazember a kormány, ha a biztosítók mögé áll
Eü-reform: a szakszervezetek hajthatatlanok

MTI