Tőkebefektetések: Európa elérte a válság előtti szintet

Az Ernst & Young tanulmánya a 2010-ben bejelentett Európába irányuló külföldi működő tőke (Foreign Direct Investment - FDI) befektetési projekteket, valamint a globális befektetők rövid és középtávú befektetési hajlandóságát elemzi.

Európában a 2009-es évi 3303-ról 2010-re 3757-re emelkedett a projektek száma, ami 14%-os növekedést jelent. A felmérésben a beáramló tőkebefektetések tekintetében megvizsgált 43 európai ország többsége javulást mutatott. A befektetések eredményeként Európa országaiban létrejött új munkahelyek száma is jelentősen, közel 10%-kal emelkedett, 137 000-re.

Az Egyesült Államokból érkező befektetéseknek volt elsősorban betudható, hogy az FDI tendenciája Egész Európát tekintve megfordult, és a projektek száma 2009-ben 24%-kos növekedést mutatott. Az Egyesült Államok továbbra is kritikus jelentőségű befektető az európai piacon, hiszen az összes projekt egynegyede kötődik hozzá.

„A globális recesszió időszakában jelentősen visszaesett a befektetések aránya, de ez a tendencia megfordulni látszik; a befektetők ismét aktívak Európában, az Egyesült Államokkal az élen. A kontinens számára az igazi kihívást az jelenti majd, hogy megőrizze ezt a lendületet az egyre kompetitívebb nemzetközi környezetben.”- mondta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.

Országonként és szektoronként változó befektetési kedv

Az Egyesült Királyság és Franciaország továbbra is a legvonzóbb országok a befektetők számára, ezekben az országokban az új FDI projektek száma 728, illetve 562 volt, amely 7, illetve 5%-os növekedést jelent.  2010 igazi sikertörténete mégis Németországé volt, ahol a projektek száma 34%-kal növekedett 560-ra, megközelítve így a második helyen végzett Franciaországot.

Közép- és Kelet-Európa országaiban komoly növekedés történt 2010-ben, hiszen Oroszország, Lengyelország, Magyarország és a balti államok esetében egyaránt kétszámjegyű volt a projektek számának százalékos növekedése, ami a régió erőteljes gazdasági fellendülését és az üzleti világra gyakorolt vonzerejének növekedését mutatja.

Portugália, Görögország és Spanyolország esetében visszaesett a projektek száma, és az utóbbi ország helyét átvette Oroszország, mint Európa negyedik legjelentősebb célországa az FDI befektetések tekintetében. Ezzel szemben Írországban 36%-kal növekedett a projektek száma 2010-ben, ami jól mutatja az ország hosszú távú versenyképességét adókulcsai és magasan képzett munkaereje vonatkozásában.

Azon ágazatok többségében, amelyeknél 2009-ben visszaesett az FDI projektek száma, 2010-ben már jelentős fellendülés volt tapasztalható. Az autógyártás ágazatában a befektetések megkétszereződtek 2010-ben, és az FDI projektek által Európában létrehozott munkahelyek 25%-át ez a terület adta. Az üzleti szolgáltatások és szoftverek területén is 15%-kal emelkedett az FDI projektek száma, és 65%-kal több munkahely keletkezett. Európa a megújuló energia esetében is 204 projektet generált 2010-ben, ami az előző évhez képest 29%-os emelkedést jelent. Az élelmiszer-, gyógyszeripar, bányászat és telekommunikáció, amelyek viszonylag jól szerepeltek 2009-ben, mind kevesebb projektet realizáltak 2010-ben.

Marc Lhermitte, az Ernst & Young Európai Versenyképességi Jelentésének szerzője szerint: „Az a tény, hogy Európa képes befektetéseket ösztönözni az ágazatok széles skálájában az autóipartól az üzleti szolgáltatásokig, melyek között nagy hangsúlyt kapnak a tiszta technológiák projektjei is, megmutatja, miért képes a kontinens tartósan vonzó maradni a befektetők számára.”

A befektetések irányai

Az Egyesült Államokból érkező befektetések ismételt fellendülésének jelentős szerepe volt abban, hogy 2010-ben a beáramló tőkebefektetések egészét tekintve Európa javulást mutatott, és rekordszámú (972) projektet jelentettek be.

Az Egyesült Királyság, Svájc és Hollandia említhető a további országok sorában, amelyek erős fejlődést mutattak az Európán belüli befektetések tekintetében. Európán kívülről érkezett befektetések esetében, az Indiából és Dél-Koreából származó befektetési projektek száma mutatta a legnagyobb növekedést (32%, illetve 148% a két ország esetében).

Kilátások

Tovább javuló befektetési kilátások körvonalazódnak már most, ahogy Európa-szerte erősödik a befektetési bizalom is. 2011 tavaszán, az Európai Versenyképességi Jelentés keretében megkérdezett 800 nemzetközi felsővezető válaszaiból kiderül, hogy 5%-os növekedés tapasztalható azon vállalatok esetében, amelyek Európában kívánnak befektetni.

Egyharmaduknak szándékában áll idén Európában befektetni, felük pedig szeretné kibővíteni a kontinensen meglévő jelenlétét, negyedük tervez felvásárlást vagy vegyesvállalatot. Az elkövetkező két évben a befektetők szerint az informatika és a tiszta technológiák jelentik majd az európai növekedés legfőbb motorjait.

A válaszadók megerősítették, hogy Kína továbbra is a legvonzóbb helyszín üzleti tevékenység elindítására, és csekély lemaradással Nyugat-Európa szerepel a második helyen. Három évre előretekintve a befektetők továbbra is bíznak az öreg kontinensben, és itt már Nyugat-Európa Kínával együtt az első helyen szerepel.
India és Brazília megítélésében is némi növekedés tapasztalható, ami vonzerejüket illeti a külföldi befektetők szemében.

Havas István a jelentés kapcsán kiemelte: „Európa most befektetési célpontként fejlődő gazdaságokkal versenyez, amelyek maguk is keresik az új lehetőségeket, és egyre inkább törekednek arra, hogy belföldön fektessenek be a növekedés érdekében. Ahhoz, hogy Európa továbbra is vonzó maradjon a globális üzleti befektetők számára, a versenyképes gazdaságpolitikát ötvöznie kell a magasan képzett és innovatív munkaerő terén végrehajtott fejlesztéseivel" - áll a cég közleményében.