.jpg)
Simor András elmondta: bár a gazdasági növekedés üteme igen rosszul alakult a III. negyedévben, az MNB-ben azt várják, hogy az év egészére 1,6 százalékos lesz a GDP bővülése, ami jóval szerényebb, mint a múlt évi egész éves 3,9 százalékos növekedés.
Simor András aláhúzta: ő, aki a reálgazdaságból érkezett a jegybank élére, a mai napig nem érti, miért nem lehet az államigazgatásban is bevezetni a teljesítményalapú bérezést. Véleménye szerint tarthatatlan az, hogy az államigazgatásban a fizetéseket jelentősen befolyásolja az államigazgatásban eltöltött idő, megítélése szerint addig nem lesz javulás az állami szolgáltatásokban, amíg nem vezetik be Magyarországon is a teljesítményalapú bérezést a közigazgatásban.
Aláhúzta: "nem azt mondom, hogy a reformok jók, de valami már elindult és jelentős további lépéseket kell tenni a strukturális átalakítás terén, mind az egészségügy, mind a nyugdíjrendszer vonatkozásában.
Simor András amellett érvelt, hogy az állami támogatásokat tovább kell szűkíteni, mivel "az állami támogatások még mindig nem értékarányosak" Magyarországon. Példaként hozta fel azt, hogy a gázártámogatási rendszer átalakítása után is Magyarországon 50 százalékkal kevesebbet fizetünk a gázért, mint a többi visegrádi ország. Szorgalmazta azt is, hogy mielőbb át kell alakítani az önkormányzati rendszert. A szociális juttatások lefaragását tovább kell vinni, bár az elmúlt két évben történt e téren valami, de napjainkban szociális juttatásokra még mindig 2 százalékponttal többet ad Magyarország, mint amennyi a visegrádi államok átlaga, holott ez csökkenti az ország versenyképességét.
Simor András az adórendszer strukturális átalakítása mellett érvelt és az ingatlanadó bevezetése, valamint a forgalmiadó-bevételek bővítése mellett tette le a voksot, aláhúzva: csak ez után lehetne több embernek kevesebb adót fizetnie.
A rendezvényen részt vevő üzletemberek kérdéseire válaszolva elmondta: "addig nem sok értelme van céldátumot kitűzni az euró magyarországi bevezetésére, amíg a jövőt biztosabban nem látjuk. Aláhúzta, legalább két év távlatában kell megítélni a kiigazítást, látni kell a 2009-es költségvetést is ahhoz, hogy valamennyire tisztábban lássunk az euró bevezetésével kapcsolatban. Elmondta, 2009 azért is kritikus, mert választási év lesz, igaz ugyan csak az európai parlamenti képviselőkre voksolnak majd a választók, de a rendszerváltás utáni évek tapasztalata az, hogy minden választási évben fellazult a költségvetés.
Az MNB-ben egyébként egy szakértői csapat "saját konvergenciaterven dolgozik", ez a kutatócsoport azt vizsgálja, hogy mikor, milyen feltételek mellett lenne jó a magyar gazdaságnak az euró bevezetése. Egy másik kérdésre a bankelnök elmondta, a 2007-2008-as gazdasági növekedést, illetve inflációt illetően nincs lényeges eltérés a kormány és a jegybank prognózisa között, a 2009-es gazdasági növekedést azonban a jegybank szerényebbnek ítéli, mint amennyire azt a kormány jelenleg prognosztizálja.
Járai szerint tömeges elbocsátásokra van szükség
Simor: Elmélyült, hosszú vita előzte meg a döntést (hanganyag)
Jelentett az MNB: felér egy országértékeléssel
MTI