.jpg)
Az egyéni megállapodás lehetőségét az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala erősen bírálta a törvényjavaslat tárgyalása során: szerintük ez tovább erősíti a dolgozók kiszolgáltatottságát. A munkáltatói oldal viszont az egyik alapvető elvárásaként fogalmazta meg ezt a lehetőséget.
Az eredeti törvényjavaslatban szerepelt egy másik egyéni megállapodás is. E szerint a dolgozó a munkáltatóval kötött egyéni szerződésben vállalhatta volna a heti legfeljebb 48 órás munkaidőn felül a további 12 órányi munkát is. A munkavállalói oldal tiltakozására viszont ez a rendelkezés nem került be a törvénybe |
A munkaidő-keret intézménye azt jelenti, hogy ennek átlagában kell eleget tenni a munkáltatónak a heti 40, rendkívüli munkával legfeljebb 48 órás, vagy készenlétnél a legfeljebb 72 órás munkaidőnek. A munkáltatónak így lehetősége van arra, hogy a keret időszakának egy részében az átlagosnál több munkát rendeljen el, az átlag érdekében viszont az időszak másik részében csak kevesebbet. Így jobban alkalmazkodhat a piaci igényekhez. Minél hosszabb a keret ideje, annál nagyobb ez a lehetőség.
Az egy vagy több munkáltatóval kötött kollektív szerződés esetén a korábban négy hónapra és fél évre vonatkozó keretet egységesen fél évben határozta meg az új jogszabály. Idény jellegű munkakörökben maradt a négy hónapnyi keret.
A munkáltatói érdekképviseletek a magyarországi cégek szándékos akadályozásának nevezték, hogy a kormány csak három hónapra akarta felemelni az általános keretet. Ez eleve versenyhátrány azokhoz a külföldi cégekhez képest, amelyek az európai uniós előírás szerinti négy hónapos kerettel gazdálkodhatnak - állították.
Azt, hogy az ügyeletet is munkaidőként kell figyelembe venni, mert a munkavállaló a munkáltató által kijelölt helyen tartózkodik - tehát nem rendelkezik szabadon idejével - az Európai Bíróság mondta ki több perben is a közelmúltban |
Túlórázik? Nincs vele egyedül
Megerősítik az építési felügyeletet
Változik az ügyeleti szabályozás
Tízből egy embernél növelhető a túlóra?
MTI