Amennyiben az alapszabály lehetővé teszi, a kasszák nem szüntetik meg azonnal a tagsági viszonyt. A pénztáraknak azonban nem éri meg, hogy a nem fizető tagokat úgy tartsák meg, hogy ez az aktív tagok vagy a pénztár költségeit növelje - hívja fel a figyelmet Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.
A pénztártörvény szerint az egészségkasszák a pénztártag hozamát a nem fizető időszakban megterhelhetik a mindenkori egységes tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, legfeljebb a hozam mértékéig; ha az alapszabály ezt tartalmazza és van hozam, a többi pénztártagot egyáltalán nem terheli a nem fizető tag utáni költség - tette hozzá a főtitikár.
Az OTP Egészségpénztárnál a közlemény szerint azok számítanak nem fizető tagnak, akiknek az egyenlege legalább 12 hónapon keresztül nulla forint. Az alapszabály értelmében minden tag, így a nem fizető is kérheti tagdíjfizetési kötelezettségének átmeneti szüneteltetését, így, ha anyagi helyzete ismét lehetővé teszi, újra elkezdheti a tagdíj fizetését. Ez Studniczky Ferenc, a pénztár ügyvezető igazgatója szerint előnyös a pénztártagnak, mert a tagdíjak nem fizetése miatti szüneteltetések hátterében többnyire az áll, hogy a munkáltató megszüntette az egészségpénztári tagdíj hozzájárulást, vagy a pénztári tag elveszítette munkahelyét.
Leadózhatjuk a sportszereket |
Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár ügyvezető igazgatója szerint éppen a leginkább rászorultak kerülnek olyan helyzetbe, hogy átmenetileg vagy tartósan nem tudják vállalni az egyébként az állami támogatás miatt anyagi előnyt eredményező egyéni befizetéseket, még a 10-20 napos pénzügyi megelőlegezést sem. Az igazgató úgy véli: mind a tagok, mind a szektor lehetőségeinek fenntartása szempontjából hasznosabb, ha a pénztárak a nem fizetőket türelmesen, alapos információnyújtással, akár hosszabb időn keresztül is tagként megtartva segítik, hogy pénztári megtakarításaikat bármikor újra kezdhessék.
Az MKB Egészségpénztár ezért a nem fizetőket nem korlátozza pénzügyi kereteik elköltésében. A nem fizetés kezdetéig felhalmozott tőkéjük és hozamuk nem csökkenhet, csak a nem fizetés időszakában termelt hozamból kerül sor a jogszabály engedte működési alapelvonásra, amivel a nem fizetők miatti költségek döntően kompenzálhatók. Az igazgató kedvezőnek nevezte, hogy a 2007-ben nem fizetők több mint 10 százaléka 2008 első félévében újra befizetéseket kezdett teljesíteni.
Nyugdíjpénztárak: mi a különbség?
Nem jellemző az ingatlanbiznisz a pénztárakra
Nem mindegy, mikor érkezik a munkaadó utalása
Elvileg tilos a cégeknél a kivételezés
MTI