Új alkotmány: hétfőn eldőlhet minden?

Lezárult az alkotmányozás első hete. Két ellenzéki párt nem vett részt a vitában, ma is úgy gondolják, jól döntöttek. A Jobbik biztosan nem szavazza meg az új alaptörvényt, és noha a kormány mutat némi rugalmasságot, valószínűleg kudarcként éri őket, hogy vélhetően csak a Fidesz és a KDNP politikusai szavazzák majd meg az új alkotmányt. Lázár János mindent megpróbált, az MSZP szerint a törvény csalódás lesz, az LMP-nek elvi gondjai vannak. Jövő héten folytatják

MSZP: ez húsvéti tákolmány lesz

Az elmúlt hetekben bebizonyosodott, helyes döntést hozott az MSZP azzal, hogy nem adja nevét ahhoz a folyamathoz, melyben kisajátította a parlament plenáris ülését magának a kétharmados hatalom; az ellenzéki párt szerint valószínűsíthetően a „Magyar Köztársaság alkotmányát felváltja a Fidesz húsvéti tákolmánya” - közölte sajtótájékoztatón az országgyűlés szocialista képviselőcsoportjának nevében Ujhelyi István vasárnap Szegeden.

MSZP: csalódás lesz Az MSZP szerint az egész ország számára óriási csalódást kelt majd az új alkotmány, mivel abban 262 kormánypárti politikus kényszeríti rá akaratát tízmillió emberre. Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a Fidesz eddigi gőgös, pökhendi politizálásával elvesztette erkölcsi jogát az alkotmányozásra.

Az országgyűlési alelnök kifejtette: ez egy olyan jogszabály, amely sem szakmai nívójában, sem pedig az emberek hétköznapi életét meghatározó jogforrási mivoltában, nem alkalmas arra, hogy a Magyar Köztársaság legalapvetőbb jogszabálya legyen.   

Mint hangsúlyozta, kezdetben csak a Magyar Szocialista Párt és a Lehet Más a Politika tiltakozott, később azonban, ahogyan napvilágra került a tervezet számos pontja, szakmai- és civil szervezetek sokasága és a magyar jogász társadalom is tiltakozását fejezte ki.    

Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja ezekben a hetekben részországgyűléseket tart országszerte. A múlt héten, Kazincbarcikán a szociális kérdések, a foglalkoztatottság, a munkanélküliség problémája és az ebből való kilábalás lehetőségei szerepeltek napirenden. Az ottani ülést követően a frakció országgyűlési határozati javaslatot alkotott, melyet hétfőn nyújtanak be a parlamentbe. Ez konkrét megoldási javaslatokat, feladatokat ad az országgyűlésnek - tette hozzá.    

Újabb szocialista fellegvárban lesz részországgyűlés

Március 30-án Szegeden tartanak részországgyűlést, amelynek napirendjén az önkormányzatiság, a közigazgatás és a hétköznapi életet meghatározó közszolgáltatások szerepelnek. Az alkotmánytervezet alapján polgármesterek és önkormányzati vezetők részvételével egyebek mellett azt elemzik, hogy mit várhatnak az emberek az egészségügy, az oktatás, a szociális intézmények, a köztisztaság területén.    

Azt követően Szegeden és a megyében mintegy húsz helyszínen szakmai fórumokat, lakossági-, politikai beszélgetéseket tartanak. A központi esemény a szegedi Klauzál téren lesz, ahol az MSZP országos vezetői a helyi baloldali vezetőkkel közös beszélgetést tartanak. Mint Ujhelyi István hozzátette: „hallatjuk a hangunkat, mert a lakosság hangjának is el kell, hogy érjen a hatalomig, hogy észrevegyék, nem lehet mindent megtenni ezzel az országgal pusztán a Fidesz hatalmának bebetonozása érdekében.”

LMP: elvi szinten van probléma

A Fidesz nem vette komolyan, hogy az LMP elvi feltételekhez köti az alkotmányozásba való bekapcsolódást - mondta szombaton a Szegeden megtartott fórumán Schiffer András, a párt parlamenti frakciójának vezetője.

Kifejtette: sajnálatos, hogy az elmúlt húsz év politikai elitje csak abban tud gondolkodni, hogy a különböző politikai pártok, erők zsarolnak és mutyiznak egymással. "Nem arról szólt a történet, hogy kettővel több környezetvédelmi passzus kerüljön be, és akkor benne vagyunk. Szó sincs erről, és ezt a Fidesz nem vette komolyan. Nekünk elvi feltételeink vannak" - hangsúlyozta.

ALKOTMÁNYOZÁS - HOGYAN TOVÁBB? A részletes vitára bocsátott alkotmányjavaslat módosító javaslatainak tárgyalásába kezd az Országgyűlés jövő heti, hétfőre és péntekre kiírt ülésén. A parlamenti munka a hét első napján Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődik, a miniszterelnök várhatóan a nemzeti konzultáció eredményéről ad tájékoztatást. A képviselők a szokásos interpellációs blokk után dönthetnek a kormánypártok, illetve a független Szili Katalin által előterjesztett alkotmányjavaslatok részletes vitára bocsátásáról. A módosító javaslatokat elsőként az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága tekinti át szerdán és csütörtökön. A Ház pénteken és az utána következő hétfőn összesen 15 órás időkeretben tárgyalhatja a javaslat szövegének változtatására tett indítványokat. Az Országgyűlés az új alkotmány április 18-ra tervezett elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket. A végleges alkotmányjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az államfő várhatóan április 25-én ünnepélyes keretek között írja alá a szöveget. Az alkotmányjavaslatok kedden kezdett általános vitájában pénteken szólhattak utoljára a képviselők, de a vitát csak hivatalosan csak hétfőn zárják le, mert módosító javaslatokat délelőtt még be lehet nyújtani. A képviselők a héten a Fidesz-KDNP által benyújtott, Magyarország alaptörvénye című törvényjavaslathoz, illetve a független Szili Katalin A Magyar Köztársaság alkotmánya néven benyújtott előterjesztésről mondhatták el véleményüket. A házbizottság döntése értelmében a kormánypártoknak és az ellenzéknek erre egyaránt összesen 20-20 óra állt rendelkezésre, de az MSZP és az LMP nem vett részt a vitában. A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által húsvéti alkotmányként aposztrofált kormánypárti előterjesztés a Nemzeti hitvallás című fejezettel kezdődik. Kövér László kedden tartott expozéjában arról is szólt, hogy az új alkotmány mindenki alkotmánya lesz, mint mondta, azoké is, akik nem a kormánypártokra szavaztak, illetve azoké is, akik egyáltalán nem szavaztak, vagy nem szavazhattak. A Ház fideszes elnöke a vitától távolmaradó frakciókra célozva megjegyezte: az Országgyűlés nem fogadhat el semmiféle antidemokratikus ultimátumot, diktátumot, zsarolási szándékot. Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke javaslatában kétkamarás parlamentet és az ökoszociális piacgazdaság bevezetését indítványozza. A volt házelnök az előterjesztését ismertetve kiemelte: a magyar alkotmányos rend régi hiányossága volt, hogy nem tartalmazta kellő súllyal a szociális jogokat, köztük a munkához, a lakhatáshoz való jogot, továbbá egyáltalán nem szerepelt benne a magyar természeti kincsek - így például a vízkészletek, termőföldek - védelmének kötelezettsége.

A zöldek feltételei

Mint mondta, az ő meglátása szerint a demokratikus alkotmányozásnak két fő feltétele van. Az egyik, hogy egy alkotmány mögött nagyobb egyetértés kell, mint egy adott parlament bármilyen többsége, így nem az LMP-vel kell megegyezni. Az ország alkotmányának két-három ciklus múlva is időtállónak kell lennie, élveznie kell az emberek bizalmát, és most ez forog kockán.   
A másik feltétel szerint akkor születhet demokratikus alkotmány, ha az alkotmányozó többségen belül egyetértés övezi, hogy az alkotmányosság minden esetben a többségi uralom korlátja. "Szomorúan láttuk, hogy a Fidesz-KDNP-n belül ennek az ellenkezőjét övezi teljes egyetértés" - folytatta.

"Történelmi felelősség" Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint a kétharmados győzelemmel történelmi esélyt és történelmi felelősséget kapott a Fidesz, hogy Magyarországot arra az útra vigye, amelyik a gazdasági növekedéshez, a függetlenséghez, a szabadsághoz, az egyenjogúsághoz és a jövő Magyarországának megteremtéséhez vezet.

Példaként említette "Balsai István semmisségi törvényét", illetve az alkotmánybírósági hatáskör megnyirbálását. Mint Schiffer András kijelentette: ilyen helyzetben nem lehet alkotmányozni, vagy az nem demokratikus alkotmányozás. Egy ilyen folyamat akkor demokratikus, ha a parlamenti többség tudomásul veszi, hogy csak a parlamentben birtokolja a többséget, s az önkormányzati hatalom, a bírói hatalom és az alkotmánybíróság mindig korlátja a parlamenti többségnek. Ezzel a Fidesz nem hajlandó megbarátkozni.

Amíg a Fidesz alkotmányozás címén az alkotmányosságot számolja fel, tehát a többségi uralom előtti korlátokat hárítja el - márpedig ez visszaigazolódik az alkotmánytervezetből -, addig nincsenek meg a demokratikus alkotmányozás feltételei. Egy olyan parlamenti képviselő, aki az alkotmányra és az alkotmányosságra esküdött fel, nem vehet részt egy ilyen folyamatban - hangsúlyozta az LMP frakcióvezetője.     Hozzátette: tavaly a Fidesz választási programjában egy szó nem volt az alkotmányozási tervekről. Ezt a hibát szerinte úgy lehet kijavítani, ha az alaptörvény-tervezetet megerősítő népszavazásnak vetik alá, "vagy 2014-ben a választásokon erről is mondjanak véleményt az urnákhoz járulók".

MTI, Privátbankár