Új vezetőt kap a Valutaalap: mennyire lefutott a meccs?

Az IMF vezérigazgatói posztjáért folytatott harc egy régi és az új világrend küzdelme is - már csak két jelölt maradt versenyben, az izraeli jegybank elnök ugyanis túl öreg a jelöltséghez.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága kora miatt kizárta a pénzintézet vezérigazgatói posztjára pályázók köréből az izraeli központi bank elnökét, így csak két jelölt maradt a megüresedett tisztségre: Christine Lagarde (képünkön, lent) francia pénzügyminiszter és Agustin Carstens mexikói jegybankelnök - közölte hétfőn a testület két tagja.

A 24 tagú igazgatóság nem volt hajlandó a 67 éves izraeli jegybankelnök kedvéért változtatni azon a szabályon, hogy csak 65 év alattiak pályázhatnak a vezérigazgatói posztra, így kizárta a versenyből Stanley Fischert. Két igazgatósági tag azt mondta, hogy Fischer jelöléséhez újra kéne kezdeni a jelölési folyamatot, engedélyezve a kórhatár feletti jelöltek indulását.

Az igazgatóság később közleményében megerősítette, hogy Lagarde-ra és Carstensre szűkítette a jelöltek névsorát, és velük találkozik Washingtonban, majd június 30-án kiválasztja közülük a legerősebb jelöltet. A testület tájékoztatójában nem tett említést Fischerről

A régi és az új világrend harca

Az IMF előző vezérigazgatója, a francia Dominique Strauss-Kahn május 19-én lemondott, mert szexuális bűncselekményekkel gyanúsították meg. Az érvényes szavazati eljárás szerint az európai országok és az Egyesült Államok nagyobb súllyal érvényesíthetik az akaratukat. A BRIC-országok, vagyis Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika május végén nyilatkozatban támogatták az "elavulttá vált íratlan szabályok elhagyását", miszerint az IMF vezetőjének európainak "kell" lennie.

Lagarde-ot támogatják a szavazatok egyharmadát birtokló európai országok, illetve egy tucatnyi más állam is rá szavazna (meg nem erősített hírek szerint az Egyesült Államok is). Carstent egy tucat latin-amerikai ország - köztük Brazília is - támogatja. Kettejük közül a francia pénzügyminisztert tartják esélyesebbnek.

Megválasztása esetén ő lesz az IMF első női vezetője. Sőt, 2012-től az is előfordulhat, hogy a Világbank elnöke is nő lesz.  Carstens és Lagarde versenyfutása egy időre azt a kérdést is eldöntheti, hogy kapnak-e megnövekedett gazdasági súlyuknak megfelelő szerepet a feltörekvő országok. Strauss-Kahn vezetése alatt az IMF szervezetét sikeresen reformálták meg, a feltörekvők, elsősorban a BRIC-országok, valóban nagyobb szerepet kaptak gazdasági erejüknek megfelelően, az elnökválasztás azonban úgy tűnik, még a "régi világrendet" tükrözi majd.

MTI, Privátbankár